Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 1. Papp Klára: Jobbágyi társadalom a 18. századi bihari magánföldesúri birtokon

196 Az 1715. és 1720. évi összeírások szöveges kiegészítését olvasva feltűnő, hogy a falvak milyen nagy hányada ítéli saját határát szűknek, a termelési feltételeket elégtelennek. Az irtások, szőlőföldek létesítését a század első felében kedvező lehetőségnek vélték a lakosok (elsősorban az érmeiléken, a Réz hegység, a Királyerdő vidékének hegyi falvaiban) a kedvezőtlen helyzet javítására, amely törekvésük a földesúri érdekkel is találkozott. Csak a 60-as években lehet olyan példákat olvasni, hogy a birtokos kötelezi a letelepedőket az irtások létesítésére, robotban irtat stb. (Fancsika, Bethlen gr. birtoka — új telepítés). /41/ A Csáky uradalom falvaiban is a 80-as években folyamodnak a régi irtások felülvizsgálatára s értékelik úgy, hogy azok "

régiségük miatt az irtás nevezett

et" elvesztették. /42/ A puszták bérlete is bevált gyakorlat a század első felében, igazán kedvező akkor, ha a közösség egy összegben fizetett árendával rója le a bérlet ellenértékét. Ez történt Sas lakói esetében, akik 1728-ban Körmösd pusztát bérelték a Csákyaktól, vagy a berekböszörményiekkel, akik valamivel később kötöttek kontraktust ugyanerre a pusztára (900 rénes forintért). Mivel a praedium közben Lackovicsnéhoz került zálogba, s Ő új rendet kívánt ott bevezetni, a lakosokat földjük után személyes szolgálattételre kötelezte az egy összegben fizetett árenda helyet. Amikor azok a grófhoz panaszos levelet írtak, az beváltotta ígéretét: a böszörményi és sasi lakosokon kívül másoknak is juttatott a körmösdi földből, s az ekével élt földek után pénzt, vajat és csirkét követelt. /43/ E helyütt nincs több lehetőség a néhány utaláson túli részletes elemzésre, a jobbágyi társadalom vizsgálatához azonban elengedhetetlennek tartom mindenezek tanulmányozását. JEGYZETEK /1/ Dányi Oezsó-Dáyid Zoltán

: Az első magyarországi népszámlálás, Bp., 1960. 26-39. old. Ill Lukinich Imre

: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711. Bp., 1918. 572. old. Benkovicsot 1688. febr. 24-én nevezték ki, az adószedőkkel kapcsolatos incidensekre pedig 1696-ban került sor. 578-579. old. /3/ A váradi kamarai uradalom 1752. évi urbáriumában 35 település esetében jegyezték fel azok korábbi magánföldesúri birtokosát; többek között a Zólyomi, a Vér, a Kemény, a Ravazdy vagy a Rákóczi és Komis családokat. 0L. U. et C. Fasc. 190. No. 11. A váradi püspökség 1693-ban kapta vissza a királytól a korábban birtokában lévő javakat, amelyeknek átadása 1694-ben kezdődhetett meg. Bunyitay Vince

: A váradi püspökség történute. IV. k. Bp., 1935. 175. old. A püspökség birtokainak 1732-ben készült urbáriuma szerint az erdélyi fejedelem és magánbirtokos családok (Teleki, Bornemissza, Vér stb.) ' voltak a birtokbakerülés előtt a tulajdonosok. OL. U. et C. Fasc. 17. No. 10. /4/ Csáky István 1701-ben kapott megerősítést. 0L. Csáky cs. levéltára •P. 71. Fasc. 4. No. 8. A török háborúban végzett tevékenységre lásd pl. levezelezését. Magyar Levelestár, Buda ostroma, 1606.