Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

- „maga is látott a Károly laktanyában egy férfiút, ki maga vallotta magát a gyilkos tett elkövetésével". Mivel a forradalmi szervek időközben Debrecenbe költöztek, az ügyet a császári hatóságok vették kézbe. Havas József, Pest-Buda császári biztosa, már január 14-én magához kérte a kiegészített nyomozati anyagot, január 23-án pedig utasította Pest városkapitányát, hogy tárjon fel minden adatot, amely a Nemzeti Színház pénztárával megszökött (valójában Debrecenbe távozott) Kolosy Gergely gyilkossági bűnrészességgel vádolt testvérének személyére, családi körülményeire, valamint személyi kapcsolataira vonatkozik. Havasi január 26-án a teljes nyomozati anyagot a császári katonai-politikai Central-Commissionhoz továbbította, majd február 12-én az egészet egy Benkő József nevű ügyvéd vallomásával egészítette ki; másnap pedig arról tájékoztatta a Central-Commission-t, hogy Trencsényi Károlynál, a Nemzeti Színház páholymesterének fiánál, aki tüzér Perczel Mór hadtestében, egyesek Lambergtől származó értéktárgyakat láttak. Február 9-én a Central-Commission kért felvilágosítást Havastól Dénes Lajosról, a Vakok Intézete tanítójáról, de Havas csak annyit tudott mondani, bogy Dénes feltehetőleg Debrecenben tartózkodik. Az ügy felgöngyölítése Pest felszabadítása miatt egyidőre félbeszakadt, mert a császáriak a kiürítéskor magukkal vitték a nyomozás iratait. Győzelmük után az összegyűjtött anyag a császári hadbírósághoz került. A nyomozás is folytatódott: Szent-Iványi Vince, az új királyi biztos, 1849 október 4-én azzal az utasítással küldte meg a Lamberg megölésében részességgel gyanúsítottak személyleírását Koller Ferencnek, Pest-Buda ideiglenes polgármesterének, hogy fogassa el és kísértesse a haditörvényszékhez őket. A feladattal megbízott városkapitány mind a pest-budai kerületbe időközben miniszteri biztossá kinevezett Kollernek, mind a tanácsnak azt jelentette 1850 március 19-én, hogy a reklamált személyek közül Balogh Ferenc, Gorove István, Komis Károly, Sebess N., Dénes Lajos, Warga Ferenc és Warga Antal állítólag Ázsiában (azaz Törökországban), Horváth Mihály, Szemere József és Vukovics Sebő a hírlapok szerint Párizsban, Kudlik János, Wioland N., és Wutschek N. Németországban, Füster Antal Svájcban, Winkler Imre, Fenner N., Kulterer (Murányi) Ignác, Medvetzky János, Makay Sándor, Nikolaevits Balázs és Szabó Imre valahol külföldön tartózkodnak, Hajós Sándor itthon bujkál, Kajdán Miklós négyéves büntetését tölti a munkácsi börtönben, Haug N.-t (Ludwig Hauk alezredest - V.J.) Aradon, Kolosy Györgyöt pedig Pesten időközben hadbírósági ítélettel kivégezték, a bűnrészesek közül tehát egy sem található. (Mindezekre ld. Budapest Főváros Levéltára, Pest Város Tanácsülési Jegyzőkönyvei (IV. 1202), 1848: 14.470, 14.548, 15.405, 16.710, 17.534, 17.859, 1849: 353; továbbá uo. Pest Város Tanácsa, Rendőri iratok (IV. 1303) 236. sz., valamin MOL, Havas Ferenc József cs. k. biztos iratai (D 30), 1849: 82, 193, 202, 382, 461, 535, 563, 612, 798, 837 és 843. sz. - A Budapest Főváros Levéltárából származó adatokat Felhő Ibolya bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is köszönök néki.) Kolosyt tehát nem a pest-budai rendőrség fogta el: katonaruhában került a császáriak kezére, mint körözött személyt szűrték ki a többiek közül. Egyébként a Pesten tartott nyomozás eredménye nem cáfolja a porosz ezredbeli katona elsődleges szerepét Lamberg megölésében. Kaszelik tanácsos a Károly-laktanyában hallott egy férfit kérkedni Lamberg legyilkolásával. Márpedig Kolosy a népítélet után a képviselőházba és nem a laktanyába ment. Igaz, Kaszelik nem katonáról, hanem férfi-iő\, beszélt, Kolosyt viszont mindenki más fiatalemberként emlegette. Ugyanakkor a porosz ezred Pesten állomásozó alegysége a Károly-kaszárnyában szállásolt. A Szent-Iványi által körözöttek névsora árulkodik arról, hogy a népítélet kezdeményezőit, vagy legalábbis szellemi irányítóit mely társadalmi rétegekben kereste, illetőleg vélte megtalálni az önkényuralom. Egyébként 1848. szeptember 28-án ugyancsak délelőtt a ház Pázmándy javaslatára nem helyeselt „rendetlenségek és véres bosszúk eltávoztatása végett" a honvédelmi bizottmány 3 jelen volt tagját (Kossuthot, Nyáry Pált és Zsembery Imrét) megbízta a csend, rend fenntartásával és jogot adott nekik minden olyan intézkedés megtételére, amelyet az ország állapota megkíván. Másnap viszont Kossuth azon javaslatát emelte határozattá, amely szerint a teendők sokasága miatt megszaporítandó a honvédelmi bizottmány tagjainak a száma, ezért minden államtitkár, „mint különben is legális auctoritas", csatlakozzék hozzá. - Megjegyzendő még, hogy a Pesther Zeitung szeptember 29-i számában már Balogh Jánost gyanúsította - nyilván valami mendemondát hallva a Lamberg-ügyben játszott szerepéről - azzal, hogy a népet ő buzdította-bújtogatta Lamberg meggyilkolására. Balogh ezt a ház színe előtt nyilvánította koholmánynak és „alávaló" rágalomnak, majd beszámolt arról is, hogy Kállay Ödönnel tudakozódtak a Pesther szerkesztőjénél a fenti állítás forrása után; a redaktor senkit sem tudott név szerint megjlölni, pusztán „értesítőjére" hivatkozott, a hír haladéktalan nyilvános visszavonására pedig becsületszavát adta. (Ld. Uo.) 46. Gróf Ráday Gedeon (1806-1873) Nógrád és Pest megyei nagybirtokos, 1848 előtt az ellenzék pesti vezérkarához tartozó liberális politikus, 1845-1849 közt a Nemzeti Színház főigazgatója, de közben 1848-ban a kormány Nógrád megye főispánjává nevezi ki. 1854-től ismét a Nemzeti Színház élén áll. 1861-ben határozatpárti, de annak mérsékeltebb csoportosulásához tartozó képviselő az országgyűlésen. 47. Batthyány a ház szeptember 27-i éjjeli ülése után először a magyar táborba indult, mert feltételezte, hogy Lamberg is odautazott; Bécsbe csak azután utazott Batthyány, miután a seregnél nem találta Lamberget. 48. Princz preisz ezred = a 34. számot viselő magyar gyalogezred, amelynek törzshelye Lamberg,