Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

toborzási körlete a kassai kerület volt. Nevét, (,JPorosz herceg ezred") 1841-ben kapta, akkor lett a porosz herceg az ezred tiszteletbeli „tulajdonosa." Az ezred egy része az 1840-es években Pozsonyban és környékén állomásozott. Besze Ferencről, a pénzügyminisztérium akkori tanácsosáról van szó. — Maga Besze János (1811-1892) ügyvéd az 1832/36.-évi diétán a jurátusok egyik vezetője, ismert népszónok, 1848-ban Esztergom város képviselője, egyben a megye nemzetőrségi őrnagya. Világos után többéves várfogságra ítélik. 1861-ben ismét városának határozati-párti képviselője, majd utóbb Deák híve lesz. A balpárthoz azokat a képviselőket számították és kezdték baloldalnak tekinteni, akik 1848 július 22-én a nyilvános, név szerint történt szavazáskor a kormány válaszfelirati javaslata ellen szavaztak; egyébként 36-an voltak. Kolosyt - bár nem egyedül csak őt! - a hadbíróság bűnösnek találta Lamberg megölésében, és a rá kiszabott halálos ítéletet 1850. január 23-án hajtották végre az Újépület udvarán. Frideczky külön feljegyzésben így számol be arról, hogy szeptember 29-én egy kis időre elhagyta Pestet : „Híre jővén az ütközetnek (ti. annak, hogy a magyar sereg csatát készül vívni a horvát bánnal - V. J.) én Ivánka Zsigmond képviselőtársammal az ütközet helyszínére mentünk, hol fivére, Ivánka Imre ezredes is önkéntes csapatával az ütközetben részt vett. Azonban odaérkezésünk idejében heves ágyúharc volt, s Ivánka Imrét pedig nem találhattuk, a harc színhelyét elhagytuk, visszatértünk a bérkocsist felkeresni, de mert a bérkocsis lovai az ágyúdörgéstől megbokrosodtak, Martonvásárra hajtott vissza, odáig gyalog mentünk, s onnan vissza Pestre, a harc kimeneteléről tájékozatlan!" - Ez az Ivánka Zsigmond - hajdani honti képviselő - írta 1901. május 14.-én Frideczkynek - némi nosztalgiával — Felsőszemerédről: íV

4 848/49-ki képviselők táborából még 8 élünk; Bittó István és én, (t.i.vagyunk- V. J.) kik 848/49 Pest-Debrecen-Szeged-Arad s onnét Kossuthtal Törökországba kimentünk." (MOL, AdorjánSzeleczky cs. It. P 2025.15. t. No. 517.) E határozatot valójában a képviselőház és a főrendiház december 31-én este tartott vegyes uiese hozta. Gróf Majláth Antal (1801-1873) 1823-tól a fiumei kormányzóság titkára, majd a tengerpart kormányzó-helyettese, illetőleg a Helytartótanács referense. 1830-tól Zemplén főispánja, 1832-től magyar al-, 1839-től főkancellár. 1846-ban formálisan is leköszön, mert a kancellária vezetését ténylegesen Apponyi Györgyre ruházták. Lonovics József (1793-1867) csanádi püspök, mérsékelt politikus. 1848-ben az egri érsekség élére kerül. Világos után a neoabszolutista kormánykörök lemondásra kényszerítik, de 1866-ban megkapja a kalocsai érseki széket. A ház szeptember 30-i délelőtti ülésén, amikor Pest a pákozdi csatáról, annak folyásáról már értesült, kimeneteléről azonban még nem, Pázmándy házelnök kijelentette : „Ha itt elvesztenők az ütközetet . . . kik itt leszünk, összefogunk jönni, mert a nélkül, hogy mindent meg ne próbáljunk, Pestet elhagyni nem fogjuk." Deák e helyesléssel fogadott indítványt melegen támogatta azzal, hogy „akármily csekély számú legyen is a ház, csak existáljon ... mert az egy törvényes tekintély, mely minden egyes esetek fölött, mikor a bizottmány (ti. a honvédelmi V. J.) kívánja, intézkedhessek." (Közlöny, 1848. okt. 2.). - Ebből arra lehet következtetni, hogy Deák a ház együttmaradását akarta. Igen ám, de Pázmándy indítványának megfelelően, egyúttal a Pesten maradás mellett tette le voksát. És ez hihetővé teszi Frideczky fenti állítását. Az itt ismertetett ülés nem december 7-én, hanem 6-án zajlott le. Nem nyílt ülés volt: a Közlöny a dec. 5-i más tárgyú ülést jelzi december 7-i számában CL-nek, december 9.-i számában pedig CIL ülésként ad tájékoztatást arról az ülésről, amelyben az országgyűlésnek a trónváltozással kapcsolatban „az összes törvényhozó testnek zárt tanácskozmányban megállapított" határozatát olvasták fel. Pázmándy házelnök ez utóbbi ülésen hivatalosan a következőket jelentette az előzményekről : A Ferdinánd lemondása folytán trónra lépő Ferenc József azon nyilatkozatát, amely szerint a jövőben ő lesz Ausztria császára, a Pozsonyban működő kormánybiztos eljuttatta az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, amely viszont a házelnök által a képviselőházat „titkos tanácskozásra szólította fel, melynek végzése lőn, hogy az említett nyilatkozványa felső táblával is közöltessék, s így a felsőház tagjai is egybe hivatván, a képviselő ház tagjaival együtt zárt ülést tartottak, s egyben egy már kinyomatott, s a képviselő ház minden tagjainak kezénél lévő határozatban állapodtak meg mind két ház tagjai." (Közlöny, 1848. dec. 9.). - Mivel az az ülés, ahol Pázmándy beszámolt, december 1-én délelőtt 10 órakor nyílt meg, az említett előző két - képviselőházi és országos vegyes - ülés csakis előző nap, azaz december 6-án. (szerdán) délután vagy este lehetett. Továbbá: mivel a vegyes zárt ülésen a képviselőház tagjainak kezében Pázmándy szerint is már „kinyomtatott" „határozat" volt, ebből következik, hogy: e határozat alapjául szolgáló indítvány megtétele nem a vegyes, hanem még előzőleg, csak a képviselőházra szorítkozó zárt' ülésen következett be, ez az ülés már végzést hozott, és ennek kinyomtatására - egyébként páratlan gyorsasággal - csupán a vegyes ülés összehívása miatt került sor. Nincs tehát feloldhatatlan ellentmondás az egykorú sajtó tájékoztatója és Frideczky emlékezete között. Ez utóbbi megerősíti azt, hogy Kossuth terjesztette elő azt a határozattá vált indítványt, amely szerint, „az országgyűlés híre, tudta s megevezése nélkül a magyar királyi szék birtokával senki egyoldalúkig nem rendelkezhetik," és országgyűlés a nemzet nevében minden rendű-rangú hatóságnak megparancsolja: „a honárulás törvényes büntetésének súlya alatt" „az ország dolgaiba szándéklandott bármely avatkozást jogtalan bitorlásnak tekintsék". Mivel azonban bármely határozat csak nyílt ülés állásfoglalása alapján léphetett hatályba, a zárt ülésen elvileg megszavazott és formába öntött döntés szövegét nyílt ülésen vitatták meg, és döntöttek szavazással a szöveg elfogadásáról. Ez történt december