Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
észrevette, de gyanította a békepárt eszményét, a Debreceni országgyűlést Május 30-tól feloszlatta, székhelyét Pestre tette, s folytatását Julius első napjára tűzte ki. 106 A békepárt terve ugyan ez idő szerint meghiúsult, azon reményben azonban, hogy Pesten összeülendő országgyűlés első napjaiban a Nyáry indítványa ismételtetni fog, — éspedig Görgei Arthur által, ki már akkor képviselőnek is megválasztatott. 10 7 * * * B. Az április 14-i határozat okozta két eseményt e helyütt érdemesnek tartok feljegyezni. Az egyik a következő. A zárt ülés jegyzője Szacsvay Imre volt. Miből következik, hogy a nyilvános ülés jegyzője is ő legyen. Mégis ezt Záborszky Alajos, lehet mondani, követelte a maga részére; az elnöknél, Almásy Pálnál is tett lépéseket, de ez a beavatkozást megtagadta, Szacsvay pedig nem engedett, jegyzője volt a nyilvános ülésnek, ő irta alá az Április 14-i határozatot, s ezért halált szenvedett. — Záborszky menekült. 108 - A másik: Nógrád, Szabolcs, Heves Vármegyék képviselői Recsky Bandinál 109 étkeztünk, ennek felesége igen jó ebéd és vacsorával látott el.bennünket. Április 14-ki ülés után Almásy Pál elnök későn érkezett, mert őt Kossuth addig, míg a határozatot több példányokban le nem írták, s azokat Almásy alá nem irta, nem bocsájtotta el. 110 Hosszú várakozás után megérkezvén, azzal köszöntött be, ne haragudjatok, de azért késtem, mert halálos ítéletemet (a határozatot) kellett aláírni. S ha szerencsésen külföldre nem menekül, az ítélet végre is hajtatott volna, — de igy csak in effigie 111 történhetett. * * * A. 1849. július első napjaiban a képviselő ház egy része, én is, a kitűzött határnapon Pesten megjelent, de az első tanácskozáskor az a kérdés intéztetett a kormányhoz, folytathatja-e biztonságban az országgyűlés tanácskozásait, azt a választ kapta, hogy a személy biztonság 48 óráig sem remélhető itt, ezért az országgyűlés és kormány székhelye Szegedre tétetett által. Egy része a képviselőknek a kormánnyal el is ment Szegedre, egy része az otthont kerete fel, ez utóbbiak között voltam magam is, mert azon sejtelmem, mely már 1848 October havában szemeim előtt lebegett, az orosz hadak betörésével ténnyé vált, és a fegyveres önvédelem érvényesülése is lehetetlen. B. Az osztrák uralomnak szövetségese, Muszkaország hadseregeinek az ország nagy részében tényleges hadi működése köztudomány levén, s különösen hogy Paskievics Herceg 112 orosz fővezér Pest Gödöllő felül, Komáromtól levonuló Görgey hadseregével szemben Vác felé közeledik, én Vácra mentem 1849 július 15-én, hol az időben, mint fentebb is jeleztem, szülőim laktak, ezeknek látogatására. Már ez a nap a Görgey előhada volt. Másnap, július 16. Görgey is megérkezett. Vácon sok ismerősöm lévén, a többi között Batta Józsefet és családját látogattam meg, hol Görgey Arthurral találkoztam, ki tőlem Rétság—Ipolyság táján észlelhető ellenséges mozgalmak felől tájékozódott. Én megnyugtattam, hogy a tájakon honlétemig semmiféle mozgalmak tegnapig nem tapasztaltak (sic!), rövid beszélgetés után Eatta családtól bucsut vett, s egyszersmind meghívta a szép Batta Rózsi kisasszonyt, hogy ha csatát akar látni a hat kápolna táján, jöjjön ki oda. A szép Rózsi pedig engemet kért fel, hogy vigyem ki őt a harctérre, — mit én meg is tettem, de a muszka golyók oly szaporán jöttek a Sződi hegy magaslatáról, és mi tanácsosabbnak tartottuk a visszajőve telt. 11 Este 8 óra - július 16 — 1849 — szülőimnél vacsoráltam. Ott voltak Huszár István honvéd főhadnagy s nyargonc Görgey oldala mellett, s annak fivére, László, — midőn egy fiatal ember érkezik, s felhív engemet, hogy mennék át Bónis Sámuel kormánybiztoshoz, 114 ki szintén azon házban, Szent Iványi Márk tulajdona, volt elszállásolva, mit én késedelem nélkül teljesítettem. Bónis k.b. azzal fogad, hogy rögtön induljak hazafele, mert az egész hadteste Görgeynek Rétság, Tereske fele fog visszavonulni, mely figyelmeztetést köszönettel fogadva, visszamentem szüleim lakására, hírül vivén Bónis k.b.