Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
kádasok is fordultak elő, mit egész nyugodtan türt, sőt midőn hivei az illetlenség által széksértést 13 követők megtorlására a Megyei Tiszti Fő Ügyészt felszólították, hiveit Tihanyi arra figyelmeztette, hogy a szabad szollás joga nem korlátozható, aki ezt akarná, nem érdemli meg a maga szollásszabadságát. Ezen incidens következő volt. Jankovics Vince galabácsi birtokos, ki bizonyos peres ügyben Tihanyinak ellenfele s igy haragosa is volt, erőszakoskodással vádolta Tihanyit, és indítványozta, hogy nincs más teendő, mint a Megye határozatban utasítsa Tihanyi alispánt, hogy azon építkezési anyagszereket, melyeket összehordatott, azonnal hordassa el, és szüntesse be az építkezést. Mire Ebeczky József táblabíró emelkedett fel, s nagy éljen kiáltások között felhívta a T. Fő Ügyészt, az erőszakoskodás szó által elkövetett széksértés megtorlása tekintetéből a vád emelésére. Tihanyi azonban közbe szólt, s mint fennebb emlitém, ugy nyilatkozott: hogy itt a szó szabad, ebben valakit korlátozni annyit tenne, mint az illetőt szólásszabadságában akadályozni, mit ő, mint Elnök, sohasem engedhetne meg, mert ez az alkotmány megsértése volna, és a szónok Jankovics Vince felé fordulva, ezeket mondotta: tessék folytatni táblabíró ur. Ez folytatta is ugyanoly módon. Szollásra senki sem jelentkezvén, Tihanyi szavazást rendelt el. A többség a kivetést elrendelte. Igy épült fel a megye székháza B. Gyarmaton, 14 mi most is Tihanyi eszélyességét (dicséri). De igy épült a Nemzeti erkölcs is. * * * A. A Gimnazialis tanfolyamot Vácz Püspöki városba fejeztem be, — tanítóim a Kegyes rendű (piarista) szerzethez tartoztak. A jogi tantárgyakból a vizsgákat és pedig iskolai bizonyítványom szerint sikerrel (eminenter) a Pesti Egyetemen tettem le. 3/4 évig Szily István Nógrád Vármegyei főszolgabírónál joggyakornok (patvarista) voltam. 15 1836 évben Sep. 26-a az akkori személynök Sárdi Somsich Pongrác 16 oldala mellé mint k. táblai jegyző esküdtem fel. 1836. nov. 8-án Buzini gróf Keglevich Gábor főispán Ur ő excellenciaja által, — a Nógrád Vármegyei KK. és RR. ajánlatára, a legközelebb mult tisztépitő Szék alkalmával betöltetlen maradt díjtalan másod aljegyzői állásra lettem kinevezve; — kinevezve, mert az időbe az összes jegyzői karnak kinevezése a főispáni jogok közé tartozott, — s azt a főispán tényleg gyakorolta is a KK. és RR meghallgatása vagy ajánlata alapján. 17 1842 április 28-a folytatva tartott tiszt választó közgyűlésbe első aljegyzővé lettem kinevezve, ugyancsak Gróf Keglevich Gábor főispán ő excellenciaja által; — ugyancsak ő 1842 évi április 29-én, miután a jegyzők a törvényszék ülésén kötelességök szerint jelen lenni szokta, — hogy a pires ügyek elbírálásánál szavazati jogok is legyen, táblabírónak nevezett, - minek folytán a birói esküt is letettem. 1 8 * * * B. 1844. évi Pozsonyi országgyűlésen, mint távollevő követe, Zichy Károly grófot képviseltem. 1 9 1846 július 15-én tartott tisztválasztó közgyűlés alkalmával a KK. és RR. ajánlatára, gróf Delamott Antal főispáni helyettes által Fő Jegyzőnek neveztettem. 20 Ezen fontos tiszti állásba szolgáltam Nógrád Vármegyét 1848 évi június 26-ig. 1848 június 26. az 1848. évi V. törvény cikk értelme a Nógrádi kerületben országgyűlési képviselőnek választván, a főjegyzői állásomról lemondottam. 20 / 3 Ezen választás igen erős lezajlásu volt. Az első szavazásnál 1806 szavazók közül reám 859 — Muzslay Sándorra 655 — Árvay Józsefre 292 választó szavazott. 21 Általlános többsége egyikünknek sem lévén, a másodszori szavazás köztem és Muzslay Sándor között más napon, 1848 június 27 reggel fél 8 órakor vette kezdetét, délután 4 órakor befejeztetett. 1800 választók közül reám 923, Muzslay Sándorra 877 szavazott, — s igy 46 többséggel lettem országgyűlési képviselő.
