Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

Az országgyűlést 1848 július első napjaiban István Fő Herceg Nádor, mint királyi Helytartó nyitotta meg. Ennek tanácskozásaiba, mint Deák Ferenc párti, örömmel vettem részt, mert a parlamentális felelős kormány az ország legkiválóbb egyéneiből alakult, e rendszerbe pedig, a százados szenvedések után, imádott hazám boldog jövőjének alapjait hittem letéve. - Batthyáni Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József, Szécsényi István, Klauzál Gábor, Szemere Bertalan ministerek személye iránt pedig kifejezhetlen bizalmam volt. Azonban már az országgyűlés megnyitása után Bánátba mutatkozó Rácz lázadás terjedése, Erdélybe az oláhok, Liptó-Turóc-Árva vármegyékben a pánszláv haza ellenes mozgalom, felkelés, Jellasics horvát bánnak nem csak a törvényes végrehajtó hatalomnak el nem ismerése, de a Magyar állam ellen felbujtatott horvát vad csordáival az ország területére erőszakos betörése, — s mind ezeknek ép azon hatalom által támogatása, melynek törvényes kötelessége lett volna ezen hazaárulással azonos mozgalmaknak fékezése, sőt erőhatalommal megsemmisítése, V. Ferdinánd királynak a koronáról, a m. kormánynak a végrehajtó hatalomról lemondása, Battyáni minister elnök lemondása által felterjesztett uj ministerium kinevezésének visszautasítása, honvédelmi bizottmány alakulása, az országgyűlés felfüggesztése, Lambergnek mint k. biztosnak küldetése, István nádor távozása, mind ugyanannyi fekete pontok és az ország békéjét s a törvény rendét veszélyeztetők, mindinkább megérlelték, sőt megerősítették agyamban azon gondolatot, — hogy ily viszonyok között az országgyűlés törvényhozói feladatát — mihez béke és nyugalom kell — ily izgalmas körülmények között nem teljesitheti. Együttléte, tartása nem szükséges, sőt felesleges (inter arma silent jura),

2 2 s hogy előbb vagy utóbb nemcsak a tervszerüleg fellázított Nemzetiségek fékezésére, de azok támogatására harcra készült hatalom elleni védelem szükséges, és fegyveres ellentállásra fogja a nemzetet kényszeríteni, — a political téreni küzdelmet okszerűtlennek tartva a családi magányba visszavonulást véltem tanácsosnak, de (homo proponit, Deus disponit),

23 midőn 1848 köztudomásra jött, hogy István Fő Herceg, Magyarország Nádora, Budai lakását elhagyta, és állítólag a magyar koronát is magával vitte, az országgyűlés saját kebeléből egy bizottságot Patay József képviselő

24 elnöksége alatt küldött ki, melynek kötelességévé tette, hogy azonnal Buda várába vizsgálat tárgyává tegye, — való e, hogy István Fő Herceg a koronát s egyéb koronázási Clenodiumokat

2 5 is magával vitte. A bizottságnak egyik tagjává én is megválasztattam.

26 Megbízatásunk folytán feladatunkat teljesitendők siettünk Budára, éspedig Ürményi Ferenc koronaőr

27 ő excellenciájával együtt. A Koronázási Clenodiumok vasas tartóját a szokott helyen találtuk, — 2 vaslakattal elzárva — az egyik kulcs Ü. Ferencnél volt, a másik pedig, mint értesültünk, melyet B. Vay Miklós szinte koronaőr

28 ő exja őrizetére volt bízva, ő exc. Erdélybe kormánybiztosi teendőkkel levén megbízott, — távolléte idejére Kossuth Lajos honvédelmi bizottmány elnökénél van elhelyezve, - én Bárczay képviselő társammal

29 a bizottmány nevében Pestre K. lakására siettünk, ott a kulcsot átvévén, a bizottság rendelkezésére bocsátottuk. — Ürményi Ferenc saját kezűleg mind a két lakatot felnyitotta, azomban a tartály közepén egy harmadik, úgynevezett királyi zár is volt, melynek kulcsa nem volt előállítható, vélelem szerint István Fő Herceg Nádor vitte magával. Ily körülmények beálltával a bizottság a ládának lakatos segédkezésével felnyitására, mely csak a zárt tartó nagy vasszögek leveretésével volt vala eszközölhető, utasítással nem lévén ellátva, másnap a képviselőháznak ezt bejelentette, s utasítást kért. A képviselő ház a ládának bár erőszak használatával felnyitását elrendelte. A bizottság elnöke előre látván, hogy a régi láda a zár feltörésével használhatatlanná fog válni, egy uj, vassal borított ládát szereztetett be, s azt Budára szállította, hogy abba a korona s ennek tartozékai helyeztessenek el.

30 Másnap ismét megjelent a bizottság a hely szinén, s ott alakúknak magát kijelentvén, engemet az eljárásróli jegyzőkönyv vezetésével, s a leltár elkészítésével bízott meg. Az oda rendelt lakatos megjelent, és a folyosókon nagy számban megjelent közönség jelenlétében a zárt tartó szögek nagy fejeit eltávolitván, a ládát felnyitotta. Legfelül volt a korona, midőn ezt Ürményi Ferenc koronaőr fel és tartójából kivette, hideg levén, igy a bizottság tagjai kalapjaikat a fejeken fenn tartották, a közönség odakiáltott a bizottságnak: Le a kalappal, ezt csak azért említem itt meg, hogy jelezzem az akkori időkben is a korona iránti kegyeletet.