Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

SZABÁLYTALAN EMLÉKIRAT Frideczky Lajos: Életem lefolyásának Emlékei A. Születtem Apáczafalva Tereske községébe (Nógrád Vármegye) 1817 évbe április 23-a reggeli 4 órakor, atyám Frideczky József, anyám Géczy Terézia. * * * C. Igaz, hogy 1828. évben még iskolás gyermek voltam, de mert fiatal koromban történtek, s különösen azon korszak nevezetesebb mozzanatai még most is friss emlékemben vannak, s mert azok később is sok ideig a beszéd tárgyát képezték, mert ezek felsorolását, ismétlését közvetlen érdekelt megyei tekintélyektől hallottam, sőt 1828. év Sept. és október holnapban B. Gyarmaton tartott Tisztválasztáson (Restauráció), ez időben az iskolai szünidők (vacatio) ezen két holnapra esvén, jelen voltam, s később 1846-ban. mint Nógrád megye főjegyzője, a levéltár rendezése alkalmával ezen mozgalmakról közvetlen is tudomást szereztem, — mint Tihanyi Ferencnek, főszolgabírónak az időben alispánná lett megválasztása a megyei életben epochalis mozgalmat idézett elő, szabadságot veszek magamnak ezen mozgalmak előidézésére. Tihanyi Ferenc

1 Bihar vármegyéből, hol szolgabíró volt, költözött ide Ebeczki ősi birtokára. Bihar megyei szolgabirósága alatt lovai egy Krisztus keresztfája mellett elhaladván, attól megihedtek, s kocsiját elragadták, felforgatták. Ő felháborodva, az ut mellett levő keresztfát kivágatta. Ezen cselekménye annyira felháborította Bihar Megye közönségét, hogy ő hivataláról lemondani s ide költözni kényszerült. Itt a legközelebbi tisztújítás alkalmával főszolgabírónak lett megválasztva, s mint ilyen, az ellenzékhez tartozott. Igen eszes, tehetséges s merész szónok — jellemzésére: midőn egy Bécsből érkezett Udvari (Cancellariai) rendelet törvénytelenségét fejtegette s félre tételére szavazott, azt mondotta, nincs egyéb hátra Tek. Karok és Rendek, mint menjünk Rákos mezejére

2 s válasszunk uj királyt. Nagy mondat, — s különös, az időben sem felelősségre nem vonatott, sem ad audiendum verbum regium

3 nem hivatott. 1828. évben, mint ilyen, az alispáni szék elnyerésére jelentkezett. Pályázó társai Prónay János Nógrád megyei aljegyző és Sréter László táblabíró. A nemes választó közönség talpra állott (mert az időben csak az volt választó, ki nemes ember volt, a nemesség lévén a választói jog alapja). Megkezdődött a korteskedés. A birtokos osztály, mely a nemesi cimen kivül szellemi képzettséggel is rendelkezett, megoszlott Prónay János s Sréter László között. A zöm Prónay János mellett foglalt állást. Sréter László hívei igen kevés számban csoportosultak. A birtoktalan nemesség etetés, itatás által elcsábítva, túlnyomó számban Tihanyi Ferenc alispánsága mellett sorakozott. Az értelmes osztályból Tihanyi Dániel, ki nagy részében viselvén a korteskedés költségeit és vagyonában tönkre ment, Ferenc fivére, és Ebeczky József táblabíró kivételével igen kevesen pártolták Tihanyi alispánságát. A csábítás azonban hatott, s nagy küzdelem után győzött is. Tihanyi Ferencnek többsége volt, s meg lett választva.

4 A választás az úgynevezett kis megyeház udvarán folyt le zárt kapukkal. A leszavazott az udvarról az utcára kibocsájtatott. A zárt kapukat megyei huszárok őrizték, nehogy aki leszavazott, újra bejöhessen az udvarra. Itt, midőn a választók pártfogoltjaikat vállukra véve az udvaron hordozták, egy incidens is történt, minek kifejezést adni a decorummal

5 ellenkezik. Jelen voltam, a történteknek tanuja voltam. A választás délelőtti 9 órától délutáni 5 óráig tartott. Tihanyi Ferenc megválasztását a választó közönség értelmes része nagy felháborodással vette tudomásul.