Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

indítványok. Egyesek a határozatképességhez szükséges szavazatok számának leszállításában gondolták az ellenszert megtalálni; volt, aki a távollevőket napidíjuk elvesztésével kívánta sújtani; más a kormánzbiztosokat akarta a Honvédelmi Bizottmánnyal azokról a helyekről visszahívatni, ahol működésük nem okvetlenül szükséges; ismét más gyakori vagy folyamatos névszerinti szavazás bevezetésével erkölcsileg vélte a hanyag vagy taktikázó képviselőket a rendszeres megjelenésre szoríthatni, abból kiindulva, hgy e rendszer választóiknak állandó ellenőrzést biztosít felettük; sőt olyan is akadt, aki azt ajánlotta, hogy a három esetben indokolatlanul elmaradó képviselő helyett más képviselőt választhasson az érintett kerület. Az OHB a házelnök, illetőleg a ház kérésére megígérte — sőt meg is kezdte — a kormánybiztosok visszahívását, egyidejűleg a háztól kérte a távollevő képviselők jegyzékének összeállítását, hogy annak alapján további intézkedéseket foganatosíthasson. December 27-én végül is azt a határozatot hozta a ház, hogy a képviselők 1849. január 10-ig megjelenni kötelesek.

60 Bár az elnök december 31-én végzésileg mondta ki a törvényhozó testület Debrecenbe költözését, nem volt terjesen egyértelmű, hogy a december 27-i Pestre vonatkozó döntés Debrecenre is érvényes-e. A ház túltette ugyan magát azon, hogy csak a névleges képviselői létszám felének jelenléte esetén tekintse magát határozatképesnek, a problémát azonban nem tolta félre. A január 22-i ülésen elnöklő Palóczy László szóvátette, hogy betegségre, családi viszonyokra, javai pusztulására hivatkozva, a képviselők egész sora kér távolmaradási engedélyt. Mivel a Ház egy korábbi határozata értelmében néhány napra az elnök is adhat távozási engedelmet, kérte e végzés megerősítését, ami meg is történt. A távollét körül fellángoló vitában Madarász József indítványozta, hogy egyrészt számolja meg a ház a Debrecenben megjelölt képviselőket, és állapítsa meg, hogy kik hiányoznak a ház engedélyével vagy kormánymegbízás folytán, és kik maradtak el engedély vagy megbízás nélkül; másrészt mondja ki a ház, hogy az adott vagy adandó engedély nem határozatlan időre, hanem csak 2 hétre szól, következésképpen az engedelemmel távozók is kötelesek 14 nap után Debrecenben megjelenni.

61 Négy nappal később a képviselőházban felolvasták a Madarász javaslata szerint készült és végzésileg elhatározott képviselői jegyzéket. Ennek kapcsán robbant ki a vita akörül, hogy most miképpen tovább. A körvonalazódó békepárt felszólalói beérték volna a nyilvántartás folyamatos bevezetésével, azzal érvelve, hogy nem kell senkit morális hatással hazafiságra serkenteni. Madarász József azzal vágott vissza, hogy a ház határozatának semmibe vételét elnézni majdnem annyi, ,,mint a hazaárulási vétek alól kimenteni', hiszen lehetnek képviselők, akik azzal látszanak támogatni az ellenséget, hogy a nemzetgyűlésen nem jelennek meg. Ezért írásos indítványt nyújtott be, amelynek értelmében azok a képviselők, akik a ház engedélye nélkül vagy kormánymegbízás nélkül vannak távol és február 10-ig sem jelennek meg, tisztségüket hűtlenül elhagyóknak minősülnek, helyüket a házban nem foglalhatják el többé, kerületükben pedig új választás írandó ki. Ezzel a távol- vagy jelenlét kérdése új aspektust kapott: a háznak minél teljesebb létszámúnak kell lennie, mert akkor az ellenség csak hatástalanul érvelhet azzal, hogy nem a nemzet, hanem annak csupán lázadó töredéke folytat uralkodója ellen harcot! Másrészt, amint ismét csak Madarász fejtette ki, kompromittálná a házat, ha megengedné, hogy a harcban részt nem vállaló, sőt tétlenségükkel azt ellenző képviselők a veszély elmúltával újra megjelenhetnének a padsorokban. A ház ingerült vitatkozás után végül is február l-re halasztotta a döntést Madarász indítványa felett.

62 Ez a terminus jócskán elmúlt, amikor a február 9-i ülésen Madarász kérte javaslatának haladéktalan, vagy meghatározott napon történő megtárgyalását. A tárgy körül most még nagyobb vihar tört ki, mint az előző alkalommal. Az érvek és ellenérvek csatájának ez a szakasza azzal zárult, hogy a többség határozatilag mondta ki Bezerédy István indítványát: a kérdés egyelőre maradjon függőben, azaz napolják el bizonytalan időre.

63 Az ügyet a ház február 26-i ülésén Szapíonczay József melegítette fel újra, azzal az indoklással, hogy a hírlapok szerint a nem képviselt kerületekből a nép képviselőket kíván Debrecenbe küldeni, azaz a törvényhozást a távolmaradókkal szemben morális kényszer alkalmazására akarja szorítani. Javaslatára a ház beleegyezett, hogy a tárgyat a másnapi ülésben vegyék fel. 4 Február 27-én azután újabb, késhegyig menő szópárbaj tört ki a Madarász mellé felsorakozó baloldal és az úgynevezett békepártiak között. Az utóbbiak most nemcsak az iga-