Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

zolatlanul elmaradtak kitörlésének szükségtelenségét bizonygatták, arra hivatkozva, hogy a ház nélkülük is határozatképes, hanem belekapaszkodtak Irányi Dániel indítványába is. Ő ugyanis teljesen logikusan mutatott rá, hogy Madarász eredeti előterjesztésének formulázása módosítást igényel, hiszen az abban megjelenési határnapként megjelölt február 10.-e már régen elmúlt; ezért oly végzést javasolt, amely szerint a ház tagjai sorából kitörlendő minden olyan képviselő, aki vagy engedély nélkül távozott, vagy engedéllyel ugyan, ám a megengedett időn túl elmaradt, de csak azon esetben, ha a folyó ülés napjáig nem tért vissza és távollétét sem igazolta; kerületében pedig új választás tartandó. A jobboldal megkísérelte Irányi módosítását teljesen új indítványnak minősíteni, és ezzel az ürüggyel előbb kinyomtatni, majd részletekben tárgyaltatni, nyilvánvalóan időnyerés céljából. A kétnapos vita eredményeként a javaslat elfogadását körömszakadtáig ellenző jobboldal ellenében a többség felállással végül is határozattá emelte Irányi formuláját, Palóczy közvetítésével mindössze annyi engedményt téve a békepártiaknak, hogy a kitörlés helyett, amelyet ők megbecstelenítő formulának tekintettek, a „jelen követi állásáról lemondottnak tekintik" fogalmazás került a végzés szövegébe.

65 Irányi javaslatára még azt is elhatározták, hogy mivel a központi igazolóválasztmány 9 tagja közül mindössze 3 van Debrecenben, a március 1-i ülésen mindenki adja be 6 olyan személy nevét, akit e válatmányhoz kíván sorolni. Másnap mindez meg is történt.

66 Március 20-án Madarász László, hivatkozva a magyar sereg remélt,küszöbön álló győzelmeire, sürgette a képviselői igazolások mielőbbi tárgyalását, és felszólította a házat, hogy hagyja meg a komiténak munkálata március 22-éig történő beadását. Madarász és vele együtt a baloldal attól tartott, hogy a magyar hadvezetés szerencsecsillagának felívelésével párhuzamosan visszaszivárognak a gyáva, a forradalom ügyét korábban veszve látó, vagy annak győzelmét tulajdonképpen nem is akaró képviselők Debrecenbe, és ott a megalkuvás szellemét terjesztik, voksaikkal pedig, ha nem is a behódolás, de a kompromisszumkeresők híveinek táborát erősítik. Irányi a választmány nevében megnyugtatásul közölte hogy a munkálattal elkészültek, már csak meghitelesítése és kinyomtatása van hátra.

67 Az igazoló választmány nyomtatottan már előzőleg szétosztott munkálatáról Horváth Boldizsár választmányi jegyző tett jelentést a ház március 23-i ülésén. A munkálat, amely a képviselők új összeírásán alapult,

68 az igazoltan távollevők csoportján kívül a vonatkozó nemzetgyűlési végzéssel összhangban 3 kategóriát állított fel: 1. a március l-ig meg nem jelentek; 2. az engedély nélkül eltávozottak; 3. azon engedéllyel távollevők, akik az engedélyezett határidő letelte után nem tértek vissza, és ennek okát a választmány előtt sem igazolták. Irányiék a 3. kategóriába 26 képviselőt soroltak, 12-t mint határidőn túl elmaradottat, és 14 olyan kormánybiztost, akinek funkciója időközben megszűnt. Ez utóbbi 14-re vonatkozóan a választmány a kormánytól kapta az adatokat. Köztük szerepelt Frideczky Lajos is, akiről a kormány kifejezetten ezt az információt adta. A választmány javasolta, hogy mindhárom kategória valamennyi képviselőjét tekintse a ház lemondottnak.

69 A nemzetgyűlés globálisan helyesléssel fogadta ugyan a javaslatot, az egyes érintett képviselők mandátumának sorsa körül azonban úgy összecsaptak a szenvedélyek, hogy a két napon át dúló vitát csak április 2-án sikerült úgy-ahogy lezárni.

70 Szinte minden érintettnek akadtak barátai, földijei vagy elvrokonai, akik különféle mentségeket találtak a távollévők számára és hoztak fel érveket mellettük. Frideczky egyfajta kivételnek számított: senki sem emelt szót érte (hogy miért, ez hamarosan kiderült), így a ház március 23-án egyszerűen tudomásul vette távollétének igazolatlanságát.

71 Április 5-én azonban Almásy házelnök napirend előtt bemutatta az időközben Debrecenbe érkezett Frideczkynek az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz intézett folyamodását, amelyben kormánybiztosi működésének folyamatosságát kívánta igazolni, és amelyhez mellékelte a már említett, Kossuthhoz február 27-én írt, ám a szerzőjéhez Debrecenbe visszakerült levelet is. Mind ezeket elintézés végett küldte át az OHB a képviselőknek. A Ház nem kívánta a dokumentumok felolvasását. Bár elhangzott az észrevétel, hogy a folyamodás nem fogadható el, hiszen Frideczky már ki van törölve a képviselők lajstromából, a ház rövid úton úgy döntött, hogy a petíciót az igazoló választmánynak kell kiadni. Külön szót emelt egy ilyen határozat érdekében Halász Boldizsár, az igazoló választ -