Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

élő megyei levéltárban az iratanyag újabb rendezése, átrendezése addig nem ismert iratok előkerülését teszi, teheti lehetővé egy pillanatnyilag lezártnak ítélt témában is, pl. jelen esetben a Madách Imrére vonatkozó dokumentumokat illetően. Tudjuk azonban azt is, hogy igen sok a még feltáratlan, feldolgozatlan dokumentum a Nógrád megyei Levéltárban a Madách-családra (a nagyapa, az apa köz-, és magánéleti tevékenységére, a család gazdasági helyzetére stb.) vonatkozóan. Ismeretes, hogy az Országos Levéltár (a Madách család iratai), az ország többi megyei levéltára, a Hadtörténelmi Levéltár, egyházi levéltáraink gazdag tárházai, vagy csupán őrzői Madách Imrére, a Madách-családra vonatkozó dokumentumoknak, adatoknak. Van tehát tér, lehetőség a Madách-kutatás folytatására, újabb dokumentumkötetek közreadására; azokon a feladatokon túl, amelyeket Kerényi Ferenc már megfogalmazott a többször említett (a Madách-család osztályegj^ezségét közreadó) tanulmányában. Jelen kötetünk mintegy alap, kiindulópont lehet a további Madách-kut atások szempontjából, hiszen egy kötetben találhatja meg az érdeklődő a Nógrád megyei Levéltárban (jelen ismereteink szerint) fellelhető Madách Imrére vonatkozó dokumentumokat, amelyek közül Krizsán László 1964-ben 98-at, Leblancné 1973-ban 38 dokumentumot publikált. így az okmánypublikációnkban napvilágot látó dokumentumok több mint 50 százaléka most kerül először a nyilvánosság elé. A kötet közreadásával talán törlesztünk valamit Nógrád megyének a Madách-kutatással kapcsolatban még fennálló adósságából. A kötet összeállításánál alkalmazott technikai elvek, használatával kapcsolatos technikai tudnivalók Szövegközlés: A dokumentumokat szöveghű, betűhív formában, teljes terjedelemben (ahol nem így történik, azt az adott helyen jelezzük), kronológiai sorrendben (a pontosan nem datálhatok az adott év végére kerülnek) közöljük. Krizsán László tesz említést dokumentumkötetének bevezetőjében a „főbiztosi levéltár"-ról. Ennek egyes darabjai ma ismeretlenek előttünk; a meglévő darabokat időrend szerint besoroltuk. A jelenlegi kiadói helyzetben (az MTA Textológiai Bizottsága döntése értelmében) az életrajzi dokumentumok kritikai igényű kiadása az 1980-as években nem várható (idézet a lektori véleményből). A betűhív közléssel közreadott dokumentumok egy Madách-kéziratkatalógus, egy tüzetes Madách-életrajz megjelentetéséhez nyújthatnak nélkülözhetetlen, fontos alapot. Ezért döntöttünk a szöveghű, betűhív közlés mellett. Munkánk előre nem látott eredménnyel is járt. Tapasztalatunk szerint a betűhív közléssel lehet csak visszaadni a palóc nyelvjárás jellemző sajátságait (pl. magánhangzók használata). Ami tehát a szövegolvasás szempontjából ne(i