„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Bevezető. Az iskolák államosítása Nógrád megyében
BEVEZETŐ Az iskolák államosítása Nógrád megyében Kötetünkben a felszabadulástól az államosítás utáni első tanévig kívánjuk nyomon követni az eseményeket, gondokat, problémákat. Ahhoz azonban, hogy a dokumentumok között jobban eligazodhassunk, s világosan láthassuk az összefüggéseket, szükséges felvázolnunk azt az utat, amelyet a magyar iskolarendszer megtett az elemi népiskoláktól az államosított általános iskolákig. A közoktatásnak állami kézbe vétele általában’ a polgári forradalmak feladata. Ezért hazánkban is már 1848-ban megkezdődött a világi oktatás alapelveinek a kidolgozása. A forradalom bukása azonban megakadályozta, hogy ez a kezdeményezés kibontakozhasson. A polgári igény részleges kielégítésére ezt követően csak a kiegyezés után került sor. Ekkor született meg alapvető törvényünk a magyar népoktatásra vonatkozóan, az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk, mely ugyan az iskolafenntartók két nagy csoportját különböztette meg: az iskolafenntartásra kötelezetteket (politikai községek) és az iskolafenntartásra jogosultakat (állam, hitfelekezetek, társulatok, magánszemélyek), de kimondta az iskolák kötelező állami felügyeletét, továbbá a népiskolai oktatás általánossá és kötelezővé tételét is. Az 1868-as törvényt módosító és kiegészítő 1926. évi VII. törvénycikk az iskolafenntartók új kategóriáját teremti meg, amikor kimondja az érdekeltségek iskolaállítási és fenntartási kötelezettségét, hogy az átlag szegény politikai község kímélésével a külterületi, elsősorban tanyai iskolák felállításával járó jelentékeny költségeket ezekre hárítsa.1 Az 1868-as népiskolai törvény előtt is, azóta is az iskolák jelentékeny hányada a felekezetek kezén volt. Az állam nevében a közoktatási kormány csak ott gondoskodott az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 80. §-a alapján népiskolák állításáról, ahol az iskolafenntartásra jogosított és kötelezett tényezők (felekezetek, polgári községek) erre vagy a kellő anyagi erő hiányában nem voltak képesek, vagy nem akartak az állam érdekeivel megegyező népoktatást biztosítani.2 Az 1849-ben elbukott polgári forradalom közoktatási feladatát igazában csak az 1919-es proletárforradalom hajtotta végre, amikor is a Forradalmi Kormányzótanács XXXIX. számú rendelete alapján március 29-én megindult a különböző jellegű iskolák államosítása. „Valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézet államosítása végre lett hajtva” - írta a Vörös Üjság már 1919. május 21-én. Ezen kívül intézkedést tett a Tanácsköztársaság közoktatásügyi vezetése a 8 osztályos általános iskola megteremtésére is és természetesen alapvetően gondoskodott az oktatás tartalmának korszerűsítéséről.3 A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek előkészítésében nagy szerepe volt a neves pedagógus, Czabán Samu tevékenységének. ö már 1906-ban megindította kommunista szellemű pedagógiai lap3
