Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

rezett engedelmet véve, maga is újabb áldozatra készebb legyen, mert az első kedvező alkalom elmulasztását most már nagy elővigyázattal lehet és több áldozattal helyrepótolni. Egyébiránt ezekről személyesen bővebben értekezendünk Kelt Csecsén, 1872. év május hó 5-én. Fráter Pál NmL Nm. alisp. 2415/1872. szám A megye közoktatásában is az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk, az u.n. Eötvös-féle népiskolai törvény életbeléptetése teremtette meg a fejlődés feltételeit, sajnos az iskolaügy elmaradottságát még hosszú ideig nem szüntette meg. A polgári korszak jellegzetes iskolatípusa, a népiskola és a középiskola közötti átmenetet képező polgári iskola már ekkor is, de főként a későbbi évtizedekben arra volt hivatva, hogy megőrizze az uralkodó osztály számára a művelődés monopóliumát. A paraszt- és munkáscsaládok, valamint kisiparosok gyermekei ha erőfeszítés és áldozatok árán tovább akartak tanulni, a polgári iskolákba mehettek, amely „zsákutca" jellegével megnehezítette a magasabb képzés megszerzésének útját. A balassagyarmati polgári iskola, a levélben vázolt huzavona után, 1875ben indult, a megye akkori egyetlen városában, Losoncon csak 1890-ben, Salgótarjánban pedig 1903-ban indult ugyanilyen iskola. 14. MAUKS ILONA VALÓKERESETÉ MIKSZÁTH KÁLMÁN ELLEN 1876 Tekintetes királyi Törvényszék Az A. alatt ide mellékelt esketési bizonyítvány tanúsága szerint 1873. évi július hó 13-án Mikszáth Kálmán budapesti lakossal házasságra léptem. E lépést azon hiszemben tettem, hogy őbenne találom fel azon férfit, aki a házasságot mind rám, mind magára nézve célszerűvé teszi; — azonban csalódtam. Mert dacára annak, hogy minden lehetőt elkövettem, hogy gyöngédségem s engedékeny viseletem által őt a helyes útra tereljem, ő kitartóan könnyelmű és szeszélyes magaviseletével magától mindinkább elidegenített, úgy, hogy rokonszenvem gyűlöletté változott, — és okom van hinni, miszerint ő is szeretet helyett gyűlölettel viseltetik irányomban. A kölcsönös gyűlölet engesztelhetetlenségéről tanúskodik azon körülmény, hogy több, mint egy év óta tényleg elválva élünk, s hogy B. alatt csatolt bizonyítvány tanúsága szerint az egyház részéről kétszer megkisóréltetett kibékéltetés sikertelen maradt. Tekintve ezen kívül azt, hogy összekelésünk alkalmával én férjem kezelése alá 600 osztrák értékű forintot, mint hozományt, adtam, — s hogy ő ezt, dacára f annak, hogy tényleg elválva élünk s hogy törvényes elválásunkat Mikszáth Kálmán maga is többször óhajtottnak nyilvánította, mégis azon hozományt visszaadni vonakodik; — tekintve továbbá, hogy utolsó együtt tartózkodási helyünk Nógrád megyei Szklabonya község volt — tehát a per illetékes bírósága