Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)
DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)
AZ ÜJONNAN ALAKULT NÓGRÁD MEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYAIBÓL 1867 A Nógrád megyei takarékpénztár alapszabályai I. A takarékpénztár alakítása 1. A Nógrád megyei gazdasági egylet által létesítendő Takarékpénztár alapítására hatszáz, egyenként ötven osztrák értékű forintos részvények kibocsátása útján harmincezer forintnyi tőke osztrák értékben tétetik le. 2. Az ekként kiállított alaptőke az egyesület fennállásáig fel nem mondható, — és a részvényeseknek csak akkor fog visszafizettetni, ha a 41. §-ban előadott eset bekövetkezik ... III. Az intézet célja és alapszabályai 11. A Nógrád megyei takarékpénztári egyesület célja: részint a szolga, földmivelő és szegényebb iparos népnél szorgalmi ösztönt, takarékosságot ébreszteni, ápolni, alkalmat nyújtani arra, hogy a megtakarított vagyoniéiesleget balesetek idejére félre tehessék, s javokra gyümölcsözővé váljon, — részint a gazda- s iparos közönséget, kellő biztosíték nyújtása mellett, üzleteik folytatásában anyagilag segélyezni. — Eszerint a takarékpénztár mindenkinek módot nyújt arra, hogy megtakarított pénzét biztos kezelés mellett kamatozóvá tehesse, — a megszorult mezei gazdák és iparosok pedig olcsó kölcsönt nyerjenek. 12. A takarékpénztár elfogad minden betétet, mely 50 kr-nál (osztrák értékben) kevesebbet nem tesz ... NmL Nm. közigazgatási hatóság iratai, 2010/1867. szám A kiegyezés után az új lendületet vevő kapitalista fejlődés egyik fontos feltétele a jobb tőkeellátás, a hitelélet és hitelszervezet kiterjesztése volt. Jól mutatja ezt az, hogy 1867—1900 között a hitelintézmények száma huszonötszörösére emelkedett az országban. Nógrád megye sem maradt ebből ki, így 1866— 1872 között létrejött a fenti pénzintézeten kívül (mely végülis az Első Nógrádi Földmives, Iparos és Kereskedelmi Hitelbank (Balassagyarmat) néven 1869. november 10-én kapott működési engedélyt a Földmivelés—Ipar—Kereskedelmi Minisztériumtól), a Losonci Takarékpénztár, a Salgótarjáni Takarék, a Nógrád megyei Népbank (Losonc), Balassagyarmati Takarékpénztár RT, a Balassagyarmati Népbank, a Szécsényi Takarékpénztár. Meg kell említeni, hogy a pénzintézetek megindulása nem jelentette azonnal a hitelélet visszásságainak (pl. az uzsorakamatnak) a megszűnését és mivel igen magas kamatra adtak kölcsönöket, ebben a kezdeti formájukban még csak gyorsították a nagymérvű eladósodást.