Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)
DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)
Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1660—1664. Fordította, jegyzetekkel kísérte Karácsony Imre Bp- 1904. I- köt. 383—386- old. 1663-ban újabb nagy török támadás indult, amellyel kezdetét vette a második részleges török uralom Nógrádban. A támadás először Drégelyt érte, ennek kis létszámú magyar és német őrsége nem mert szembeszállni az ellenséggel, hanem a várat felgyújtotta és ágyúit a határban elásta. Az igen elhanyagolt Nógrád várát 1663. októberében rövid ostrom után Nadányi Miklós kapitány feladta. A 72 évi magyar uralom után újra megérkező török csapatokkal jött Evlija Cselebi török utazó is, aki a porta szolgálatában bejárta már csaknem egész Európát és a Közel-Keletet. 10 kötetben megjelent útleírásából ezúttal a Nógrád várában látottakról írt megjegyzéseit mutatjuk be. A szövegben előforduló török kifejezések magyarázata: mihrám = Mekka irányát jelző ajtó, mimber — szószék, rája = nem mohamedán, ejálet = tartomány, szandzsákbég — a szandzsák kormányzója, pasalik = tartomány, ziámet —- hübérbirtok, timár = ugyanaz, alajbég = a szandzsák hűbéres erejének főtisztje, cseri basi = csapatfőnök, kapitány, kádi = bíró, nefer = közkatona, kapu kuli = a szultán zsoldos hadserege, debedsi = vértes. 9. RÉSZLET A PARASZTTISZTEK RÉSZÉRE KIADOTT MEGYEI UTASÍTÁSBÓL 1691 ... Következik az paraszt tisztek Instructiója. Mindeneknek előtte tudni köll az egész Nógrád vármegyében lévő parasztságnak, hogy ők jobbágyok lévén az szokott adóval és munkával a földesuraknak tartoznak és azzal, hogy hadnagyságra osztja a Nemes Vármegye őket, a földesuraknak jószágában való uralkodása és jövedelme meg nemcsorbíttathatik, nem is lehet az ellen járni, így erről semmi szó nem lévén, ezért egyenlő értelemmel értsék az ide alább megírt Punctumokat. Először. Tudja azt az egész igaz kereszténység, hogy senkinek többel nem tartozunk, mint Istennek ő szent fölségének, ezért a paraszt tisztek arra figyelmetesen vigyázzanak, hogy alattuk valói az iszonyú káromkodó szitkokat... el távoztassák, Abban pedig ilyen rend tartassák: ha valaki a parasztság közül ördögadtával, teremtettével, ebadtával és ehhez hasonló utálatos és Istent haragra indító szitkokkal élne, tehát az kapitány, hadnagy, tizedes és városi, falusi bírák szorgalmatosan annak végére menvén és az olyan káromkodót megragadván s a délig kalodában tartván kiváltképpen vasárnap és más egyéb ünnepnapokon az egész község szemeláttára, első szitokért pálcával huszonötöt üssenek rajta, másodszor ötvent, harmadszor százat, negyedszer háromszázat, ha azon sem tanulna és ötödször is elkövetné a szitkot, fogják meg és a Viceispán úr kezéhez vigyék, Viceispán úr penig megintvén az földesurát, ugyanannak székin Viceispán vagy szolgabíró uraknak jelenlétekben halállal büntetődjék minden irgalmasság nélkül.