Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

\ OL, Kamarai lt. Acta Ecclesiatica, Fasc. 5. No. 55. Közli H. Balázs Éva: Jobbagylevelek. Bp. 1951. Megyénkben a XVI. század közepe táján vehette kezdetét a jobbágyok robotmunkájára épülő majorsági gazdálkodás. Az ehhez megkívánt munkaerőszükségletet volt hivatva biztosítani az 1608. évi XIII. törvénycikk, amely egyik adminisztratív alapja a leszármazókra nézve is kötelező, az ún. „örökös" jobbágyságnak. Hasonló célzattal került sor kincstári újratelepítésekre is. Ezek közé tartozott az esztergomi érsekségnek a magyar kamara által kezelt birtoka is, ahol az újonnan odatelepített örökös jobbágyok arra panaszkodnak a közölt levélben a pozsonyi magyar kamaránál, hogy a régi pataki jobbágyok, akik Drégelypalánkra költöztek, használják ugyan a pataki határt, de a földesúri terhekből nem akarnak részt vállalni. 8. EVLIJA CSELEBI LEÍRÁSA NÓGRÁD VÁRÁRÓL 1663 Nógrád várának földje és alakja. E várnak környékét négyfelöl egy ágyúlövésnyi távolságra alacsony földek képezik, s a mélyebb helyeken mind viruló rétek vannak. Azonban a vár maga egy síkság közepén az ég csúcsáig felérő magaslaton a kékes felhőkbe nyúlik fel, s egy tojáshoz hasonló csúcsos vörös sziklán, faragott kőből készült erődítmény, mely mindenfelé híres. Árok nincs körülötte, sőt árok ásására alkalmas hely sincsen, mert köröskörül a pokol mélységéről fogalmat nyújtó meredek helyek vannak. A sziklákon mindenütt vadállatok és madarak fészkelnek, melyek közül egyikre sem lehet vadászni, olyan erős vár ez. Falának vastagsága öt lépés, magassága pedig negyvenöt rőf. Én szegény a falon megléptem e várat, s az egész kerülete nyolcszáz erős lépés. Benn a várban egymás mellett alacsonyabb, magasabb kőépületű szép házak vannak, de kissé szűk, s udvar és kert nélkül való deszkazsindelyes házak ezek. Ablakaikból és erkélyeikről az egész síkságon lévő rétek és szántóföldek kameleonszerű festményhez hasonlóan látszanak. E várnak északra néző erős vaskapuja van. Benn a várban egy magas torony van, mely a várra nézve, belső várat képez. Benne a kapitány palotáján, a raktáron és hadi szertáron kívül más nincs. Eme vár körül vágott sziklaárok van. Ez a szikla mind gránitkőből áll, s a végekre mind ez árok szikláiból vágnak és visznek gránitot és ezáltal az árkot mélyítik, mind pedig a gránitból munkát készítenek. Ebbe a belső várba egy délre néző kis kapu nyílik, amely előtt deszkahíd van. Ezt a hidat csigákkal minden éjjel felhúzzák, s a kapuhoz csatolják. A belső vár árkának falától a külső vár faláig menve, egymás után kilenc különálló fal van a külső várban, mintha mindegyik hely láda gyanánt álló külön erődítmény szakasz volna. Minden erődítményszakasz falának egy-egy kis fakapuja van. Ostrom idején, ha az ellenség a külső falat átlyukasztván, befelé megy, okvetlen az egyik erődítményszakasz falához jut. Ott azonban a bemenetelre hely nincs, és e falakról az erődítmény szakasz falain készített aknákon bevonuló embe-