Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

rekre bombát és köveket dobnak, s a berohanó embereket elpusztítván, a befelé menő emberek a laznalyukakon kényszerülnek megfutamodni. Valami különös tervezéssel ezt a várat kilenc felosztásúvá tették. Minden részlet falain mellvédek, lőrések vannak. A külső vár falain is mellvédek vannak, s összesen nyolcszáznyolcvanhat mellvéd van. Köröskörül magas vár ez, de olyan bástyái, mint Újvárnak, nincsenek, sőt bástya készítésére hely sincs. Eme belső vár mellett egy nagy erődítményszakasz is van, melynek külön erős vaskapuja van. Itt Szulejmán khánnak egy dsámija van, a magyarok ezt nem tették templommá, hanem meghagyták. Ennek arannyal festett mihrabja fölött az atyám írásával írt „lá ilá ill Allah, Mohammed rászul-Allah" felírás most is ott van. Mimberje is hasonlóképpen áll. Az ellenség hetvenkét év óta ezt le nem rombolta, hanem imádkozó helyül egy másik templomot készített. Hetvenkét évvel ezelőtt boldogult atyám imádkozott itt: hála Istennek! én szegény is eljutottam arra, hogy ott végezzem imádságomat. Hála Istennek érte! E Nógrád várának egészen a közepén egy rettenetes gödör van, mely a pokol mélységéről nyújt fogalmat. Meredek, kivágott szikla ez. A ferhádi mester e kútba ferhádi fejszéket vágva, olyan lyukat vájt ki, hogy a föld alá leszállva, amíg a víz jött, teljes száz öl mélység van. Marhabőrből készült istrángköteleket hengerkerekekre kötöttek, s a vizet úgy húzzák fel. A várbeli ráják elbeszélése szerint e kútnak vize az Ipoly folyóból jön, mivel az Ipoly folyó, mely Felső-Magyarországban Szécsény és Gyarmat hegyeiből ered, a Nógrád vár déli része felől megy át, s Visegrád átellenében a Dunába ömlik. A vizes kút közelében egy börtön is van, mely a gehenna mélységéhez hasonlít. Belőle százhetven mohamedán fogollyal együtt negyven hitetlen gonosztevőt is felhoztak. A hitetleneket szabadon bocsátottuk. .. E várnak, míg iszlám kézben volt, egy kis fürdője is volt, amely elhagyottan áll ott most. A fürdőt, a várbeli dsámit, s az összes házakat az iszlámi sereg elkezdte kijavítani. A vár alatti tágas síkságon egész az Ipoly folyóig terjedőleg egy nagy külváros volt, melyet Káplán pasa itt-ott megrongált. E külvárosnak ötezer rájája eljővén, meghódolt... Ezen a héten az iszlám sereg s külvárosnak nekigyürkőzvén, azt annyira kitatarozta, hogy le nem írható. Árkát is igen mélyre megásták, s két helyen híd kapukat készítvén, a tízezer lépés kerületű nagy külvárost úgy körülkerítették, hogy a palánkfalakon kocsik is járhattak ... Nógrád vára ily módon kijavíttatott és kitataroztatott, s mivel Szulejmán khán idejében a budai ejáletben szandzsákbégi székhely volt, újra pasalikká lett, s a hivatal Hamza pasának adatott és az újvári ejáletbe tartozott. 330 000 akcse jövedelem állapíttatott meg számára, 40 ziámet és 655 timárbirtokos Íratott össze. Alajbégje, cseribasija, százötven akcse jövedelmű kádija, kétezer várkatonája, parancsnoka, tíz nefer agája, hat oda kapu kuli janicsárja, két oda debedsije, két oda tüzérje, tíz szandzsákbégje lett, s az összesen harmincegyezer katona a vár külvárosában lakott. Az ott maradó katonaságnak szükséges kellékei, hadi felszerelése, fegyvertára, éielmiszereí a kellő módon megadatván, az indulásra a trombitát megfújták, s amikor nagy sereggel Nógrád vára alól elindultunk, egy üteg ágyút elsütöttek, s örömünnepély volt...