Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)
DOKUMENTUMOK - VI. A polgári forradalom és a Tanácsköztársaság (1918—1919)
A DIÓSJENÖI MUNKÁSTANÁCS INTÉZKEDÉSE AZ EGYSÉGES ÁLLAMI ISKOLA ÜGYÉBEN 1919. május 3. Kiiment Lajos h. jegyző felolvassa a Közoktatásügyi Népbiztosságnak 10. Ko. N. számú rendeletét, mely szerint a nem állami nevelési és oktatási intézetek a tanácsköztársaság kezelésébe vétetnek. Kimondja ezen rendelet, hogy az egy helységben levő iskolák egységes vezetés alá kerülnek s mindazon községekben, ahol eddig 2 vagy több osztatlan népiskola állott fenn egymás mellett, ezek az iskolák egységes iskolává alakítandók és a pedagógiai követelményeknek megfelelően csoportosítandók. Köztudomású, hogy községünkben két felekezeti népiskola működött párhuzamosan egymással, a volt ref. és a volt r. kat. szintén két tanítóval. Köztudomású azon tény is, hogy az összes mindennapi tankötelesek száma 250—300 között váltakozik s így mostanig egy-egy tanítóra ... 70—80 tanköteles jutott... Most azonban a Közoktatásügyi Népbiztosság a helybeli izr. szünidei gyermektelep helyiségeit állami iskola céljaira igénybe vette... (így) az eddigi 4 tanteremmel együtt 6 tanterem fe'ett rendelkezünk. Indítványozza ennélfogva, írjon fel a Községi Munkástanács a Közoktatásügyi Népbiztossághoz, hogy az eddigi 4 tanerő mellé a jövő tanévtől kezdve már hat tanteremben 6 tanerővel megkezdhető legyen az új kor szellemének megfelelő kultúrmunka... NmL Diósjenő munkástanácsának jegyzőkönyve, 1919. május 3-i ülés A kultúra területén a proletárdiktatúra egyik legelső és egyben legjelentősebb intézkedése az iskolák államosítása volt. Március 29-én jelent meg a rendelet „A nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről". A rendelet végrehajtásával kapcsolatos problémák megoldásához kíván segítséget kérni a diósjenői munkástanács a Közoktatásügyi Népbiztosságtól. 6. RÉSZLET A MEGYEI DIREKTÓRIUM KÖZOKTATÁSÜGYI REFORMTERVEZETÉRŐL 1919. június 12. ... A Forradalmi Kormányzótanács intencióihoz híven a vármegye direktóriuma a vármegye területén levő összes iskolákban, intézetekben elrendelte a vallástan tanításának azonnal való megszüntetését. A hitoktatás kizárólag a hitfelekezetek ügye és a jövőben csak az iskolán, intézeten kívül végezhető, de az órákon való megjelenésre a tanulók nem kényszeríthetők. Az eddigi vallástan órákon világi tanító vagy tanítónő a növendékek értelmi fokához mért tanításokat köteles tartani az általános erkölcsi szabályokról, a munka jelentőségéről, a felsőbb osztályokban pedig azokról az eszmékről, amelyek a jelenkor társadalmi forradalmait szülték.