Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VI. A polgári forradalom és a Tanácsköztársaság (1918—1919)

Egyházi személyek az iskolákban, intézetekben semmiféle tanítást, előadást nem tarthatnak. Polgári iskolákban a királyok és hadvezérek története helyett a nép történetét kell tanítani. Különösen súly helyezendő azoknak a gazdasági és társadalmi harcoknak a történetére, amelyek a mai osztályharcok történelmi előzményei voltak és amelyekből a dolgozó nép politikai és gazdasági elnyomatásáról nyerhetnek a tanulók alapos ismereteket. A történelem tanítását a lángelméknek, nagyszívű emberbarátoknak kultúrhatásaihoz kössük. Tárgyalandó Dózsa György parasztforradalma, Martinovics és társainak élete és működése és az 1919. évi március 21-i forradalmi átalakulás is. A tanulók alapos ismereteket nyerjenek azokról a fogalmakról, amelyek a mai forradalmi átalakulás megértéséhez szükségesek. Tudnia kell minden tanulónak, hogy a kapitalizmus tőke-uralmat jelent, azt a termelési rendszert, amelyben a tőkének jut a vezérszerep, melyben azok uralkodnak, akik a tőke felett rendelkeznek. Tudnia kell minden növendéknek, hogy a szocializmus terv- és okszerű szellemi folyamat, emberi eszmék és vágyak fejlődése, amely az emberi társadalomnak új és jobb alapokon való újjászervezését tervezi. Tudnia kell a növendéknek, hogy a proletárok teljesen vagyontalan, jobbára testi bérmunkából élő népréteg gyermekei, kiknek joguk van az emberséges élethez. A szellemi proletár szintén minden vagyont nélkülöző egyén, ki szellemi munkával keresi kenyerét. Megvilágítandó, hogy a burzsoák nem tartoznak a vagyontalan munkássághoz, tehát ők képviselik azt a felső osztályt, mely eddig úgyszólván kizárólagos birtokosa volt minden jognak és hatalomnak. A fenti elvek szerint világítandók meg a feudalizmus és imperializmus fogalmak is. A tanítás menetét állandóan ellenőrizni és szükség esetén a fentiekben vázolt intenciók hathatósabb érvényesítésére az intézkedéseket foganatosítani fogjuk... Az ellenséges megszállás alól felszabadult területeken működő népnevelőket felhívjuk, hogy az összeomlott régi rendi világ romjain felépült tanácsállamot szolgálják azzal az erős elhatározással, hogy a szovjetország érdekeit és a proletárdiktatúrát a végsőkig menő küzdelemben is megóvják az ellenforradalmi áramlatokkal szemben és élniakarásukat a fentebb vázolt szellemben fogják növendékeik szívébe oltani. Balassagyarmat, 1919. évi június hó 3-án A vármegyei direktórium nevében Györgyffy Nógrád Vármegye Hivatalos Lapja, 1919. június 12-i (XLVIII. évf. 24.) szám, 2. old. Az iskolák államosítását követően a proletárdiktatúra a közoktatásügy és az egész kulturális élet átszervezésére messzemenő terveket készített, amelyek szervesen kapcsolódtak a korábbi évtizedek demokratikus pedagógiai és kulturális reformtörekvéseihez, azokat folytatták és továbbfejlesztették. Ezeket a terveket tette magáévá a Nógrád megyei direktórium is a kiadott rendeletében.