Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

határozatnak megfelelően dolgozzák ki megyénk gimnáziumi fejlesztésének távlati tervét, valamint a tiszta profilúvá történő alakítás konkrét feladatait. 2. Meg kell oldani a gimnáziumi oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását a tiszta profilú gimnázium kialakításával együtt a balassagyarmati „Balassa B." Gimnázium és szakközépiskolában. 3. A településhálózat és a munkaerőgazdálkodás terveinek alapján felül kell vizsgálni az 1. pontnak megfelelően a középiskolák helyzetét a salgótarjáni járásban. 4. A nevelőellátottság problémáit lakásbiztosítással megoldani. A megyei vb. utasítja a Salgótarjáni Városi Tanács VB.-t, a Szécsényi-, és a Rétsági járási vb-t, hogy a feltételek megteremtéséhez tegyenek intézkedéseket, amelyet a megyei Művelődésügyi Osztály koordináljon. 5. A központi intézkedéseknek megfelelően a megyei művelődésügyi osztály értékelje az egyetemi előkészítő iskolai, egyéb szervezésű tanfolyamait, különös tekintettel a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésére. Tegyen intézkedést a kiemelkedő teljesítményt nyújtó nevelők jutalmazására. 6. A Munkaügyi Osztály együttműködve az érintett osztályokkal, gyorsítsa meg a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet létrehozását és szervezetének kiépítését. 7. Széles körben kell tájékoztatni a szülőket, valamint az általános iskolák nevelőit a gimnázium, valamint a szakosított tantervű osztályok feladatairól. Szélesíteni kell a gimnáziumok és az általános iskolák közvetlenebb kapcsolatait. 8. A továbbképzési feladatok között nagyobb szerepet kell kapni a nevelők módszertani felkészítésének, elsősorban a tehetséges tanulókkal való foglalkozás problémáinak. 9. Fokozottabban kell élni a fizikai dolgozók gyermekei segítésében kiemelkedő munkát végző nevelők rendkívüli feljebbsorolásával. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság a 129Í969 (XI. 18.) vb. számú határozatával a gimnáziumok kettős feladatáról és az oktató-nevelő munka fejlesztéséről az alábbi Irányelveket fogadta el. Jelentős ellentmondás van még ma is a gimnáziumok dokumentumokban megfogalmazott célja és a gyakorlatban reá háruló feladata között. A dokumentumok első helyen a felsőfokú tanulmányokra való előkészítést tűzték ki célul, azonban a gimnáziumi tanulóknak csak kb. egynegyede tanulhat tovább. így a tanulók többségének biztosítani kell a termelőmunkában való elhelyezkedés lehetőségét. Ez a meghatározó jelentőségű körülmény megyénk gimnáziumaiban is érezteti hatását, hiszen a tanulók többsége továbbtanulási szándék nélkül kerül a gimnáziumba, így ugrásszerű változás nem is várható az elsődleges célkitűzés eredményesebb teljesítésében. A gimnáziumoknak tehát kettős feladatot kell ellátniuk: egyrészt alkalmassá kell tenniük a tanulókat — különösen a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit — a felsőfokú tanintézetekben való továbbtanulásra, másrészt el kell látniuk a tömegiskola funkcióját. A kettős feladat jó megoldása új szemléletet és új módszereket kíván. Azonban sajnos az iskoláz-