Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

A szakrendszerű oktatás teljes megvalósításáig lényegesen nem emelkedhet a szaktanárok által leadott szakos órák aránya sem. Részben ezzel magyarázható az is. hogy eddig is nagyon lassú volt a szakos tanítás mértékében az emelkedés. Az 1961'62-es tanévben a felsőtagozatos óraterv szerint leadandó heti órák 34,4° <>-át (megyei átlag 42,1%) látták el szakképesített tanárok, az 1967/68-as tanévben a járásunkban az arány lecsökkent 31.7%-ra (a megyei átlag 51.0%), s a múlt tanévben értük el a 47,9%-ot. (a megyei átlag 59,5%). örömmel jelenthetjük, hogy az 1969/70-es tanévben első alkalommal léptük át az 50° o-ot. a jelen évben a szakos órák aránya, már 52,8%. Lényegesen előbbre tartanánk, ha már nem lennének összevont felsős tanulócsoportjaink a járás területén. A már említett feltételek megléte, illetve hiánya ezt az átlagot is nagymértékben differenciálja a járás különböző iskoláinál, míg például Ipolytarnócon 0% a szakos órák aránya, addig Szécsény Rákóczi 80,1%, Ságújfalu 73,0%, Ludányhalászi 72,6%, Szécsényfelfalu 13,9%. Az ország falusi iskoláiban a szaktanárokkal való ellátottság 66.7%-os volt az 1968/69-es tanévben, a városok 92,2%-os. Iskoláink között — nem titkoljuk — vannak lényeges színvonalbeli különbségek aszerint, hogy Szécsénytől. a városoktól milyen távol vannak, újak. vagy régiek, mennyi a cigánytanulók száma, stb. és megmutatkozik végzett tanulóink tudásában, teljesítményében is. Az alacsonyabb színvonalú iskolák felzárkózása lassúbb. Pontosabban: mindegyik előrelép, de az osztott iskola ma is gyorsabban. A fizikai dolgozók gyermekeinek hátránya nagyrészt az általános iskola összevont osztályaitól indul el. S ma még összevont csoportokban tanulóknak több, mint 90%-a a fizikai dolgozók gyermeke. Mert bár van lehetőség továbbtanulni, de gyakran kétséges helytállásúak az alapok gyengesége miatt. Ezek a tényezők nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az általános iskolákból továbbtanulók jelentős része kellő előképzettség nélkül jut középiskolába. Ezek a tanulók a hátrányos helyzetet nehezen tudják leküzdeni, sokan lemorzsolódnak, évet ismételnek. SzjT. VB. 1969. október 13-i ülésének jzkve. 103 1969. sz. A járási művelődésügyi osztály beszámolója (részlet). 49. A TANULOK VISZONYA A GYAKORLATI OKTATÁSHOZ 1969. november 10. Tapasztalataink szerint a tanulók megszerették és kedvelik a gyakorlati foglalkozást, alkotni vágyásukat kielégítik ezeken az órákon. A műhelyekben, a gyakorló kertekben a gyerekek rendesen, fegyelmezetten dolgoznak. A nevelők munkával lekötik őket. A tárgy iránti vonzódást az is mutatja, hogy a gyengébb képességű gyerekek ebből a tárgyból általában jobb eredményeket érnek el, mint más tantárgyból. Gyakorlati foglalkozásból bukás nem fordul elő. A tantárgy népszerűsége abból is fakad, ha a gyerekek a szülőktől szerzett ismereteket felhasználják az órákon. (Pl. szerszámokkal végzett munka, kerékpárszerelés). Több tanulónak ott-