Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

297/1959. VB. Határozat Utasítja a végrehajtó bizottság a művelődési osztályt, hogy a tanév végén rendezzenek kiállítást az ipari és mezőgazdasági politechnikai termelvényekből. Ebből a célból tűzzön ki jutalmakat, vagy dijakat a legjobban szereplő iskoláknak a rendelkezésre álló tartalékkeretből. NmT VB. 1959. október 20-i ülésének jzkve, a fent megjelölt számú határozatok. 23. AZ OKTATÁSÜGY HELYZETE A BALASSAGYARMATI JÁRÁSBAN AZ 1959 I960. TANÉVBEN 1960. március 24. A számszerű eredményeknél ismertetni fogom, hogy ezen a területen végzett munkánk hozott is eredményt. A bukásokért elsősorban a nevelőket tenném felelőssé, de fel kell vetni a szülők felelősségét is. hiszen ők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a félévi bukások száma indokolatlanul magas volt. Sok szülő nem foglalkozik gyermekével, nem érdekli, milyen munka folyik az iskolában, gyermeke tanul-e vagy sem. Nevelőink ezeken a helyeken a családlátogatások alkalmával sem tudnak eredményeket elérni. A tanulóifjúság tanulásához való viszonya változott a tsz-ek megalakulása után. Ennek oka, hogy a szülők házi munkára kevésbé fogják be a tanulókat mint tették eddig. Lemérhető még az iskolába járás pontosságán, vagy azon a tényen, hogy sok szülő a belépés után fogta szigorúbban gyermekét a tanulásra, főleg a VII—VIII-os tanuló fiát. lányát. Az oktatás felé megnövekedett igényt mutatja az a tény is, hogy a szülők nagy része, szinte követeli a napközi otthont, szükségesnek tartja, bár elsősorban gazdasági érdekek vezetik, de feltehető, hogy látja ennek oktatási szükségességét is. Az elmúlt iskolai évben a pedagógusok körében végzett munka során felmértük politikai, kulturális és szakmai érdeklődési körüket. Ezen a tanácsülésen nem lesz érdektelen, hogy egy pár szóval erről is megemlékezzünk, hiszen hozzátartozik az iskolai munkához szorosan. Megállapítható általánosan, hogy nevelőink zömének érdeklődési köre jó irányban változott meg az elmúlt oktatási évhez viszonyítva. Ennek oka egyrészt, hogy a falu arculata megváltozott, más tényezők hatnak a pedagógus magatartására, a faluban elfoglalt helyére, másrészt a szakmai és pedagógiai munkájával szemben támasztott magasabb igény, követelmény. Jó hatással volt nevelőinkre a párt VII. kongresszusa anyagának megtárgyalása, a szakmai politikai konferenciákon való részvétel és mind az egyéni ráhatás, ami a párt és a tanács helyi járási tanács szerveitől érte. De nem lennénk tárgyilagosak akkor, ha azt mondanánk, hogy ezen a területen megoldottuk a problémát. Sajnos még mindig van érdektelenség nevelőinknél saját szakmai műveltsége emelése terén, politikai kiállása terén, a politikai munkának, mint tudományos munkának az elsajátítása terén és nem utolsósorban kulturális szintjének emelése terén. Csak példának mondanám el, hangsúlyozom nem ez a tipikus, de még megta-