A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 3. (Salgótarján, 1973)
Bevezető
Hasonlóképpen bizonytalan a helyzet a kékkői (ma rétsági) járáshoz tartozó Magyarnándornál. Itt az 1716. évi összeírás néggyel több nevet tartalmaz, mint az 1715. évi, de ebből a négyből három olyan van, akit 1715ben nem is kellett összeírni. Az 1720-as névsor öt új nevet tartalmaz, viszont öt név nincs benne az 1715-ösök közül. Mindezekből is világos, hogy az 1715-ös összeírás semmiképpen sem fogadható el mint biztos támpont a török utáni népességszám megállapításához. Mi teszi mégis érdemessé arra, hogy külön kiadványban közöljük adatait? Elsősorban az, hogy tulajdonképpen ez az első hivatalos híradás a megye lakosságáról, amely név szerint közli azokat a jobbágy és zsellér családfőket, akik a hosszú évszázados időszak, a török kor, majd a török elleni hadjáratok, a Rákóczi szabadságharc küzdelmeivel kapcsolatos pusztítások, hatalmas járványok, majd a meginduló telepítések eseményeinek lecsillapultával hozzáfoghattak az új élet megindításához. Figyelmet érdemel továbbá az összeírás amiatt is, hogy a század elején, Borovszky szerkesztésében, megjelent megyei monográfia, melyet a helységek történetének kutatói ma is sűrűn forgatnak, a községek adatainál feltünteti az 1715-ös összeírás eredményeit is, célszerű ezért így első kézből bemutatni az .anyagot, utalva természetesen annak fogyatékosságaira s egyben felhívni az érdeklődők figyelmét arra, hogy mennyire kritikával kell az abban foglalt adatokat használniok. Az összeírás anyagában egyébként nem csak az összeírt személyek száma a problematikus, hanem a földterületre, illetve a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatok forrásértéke is megkérdőjelezhető. Ezúttal csak utalni kívánunk arra, hogy a közölt földterületi adatok nem tartalmazzák a teljes megművelt területet, a nemesi, földesúri földeket. Ezen kívül is sok az eltérés és a bizonytalanság. Mindezeket csak a már előbb is említett egyéb összeírások adataival való egybevetés segítségével lehet megközelítőleg megállapítani. Még viszonylag a leghasználhatóbb adatsora az összeírásnak a családfők nevének a felsorolása. Igaz itt is számolnunk kell azzal a körülménynyel, hogy a különböző összeírások egy és ugyanazon személy nevét más formában tüntetik fel. Ennek érzékeltetésére csak a következő néhány példát hozzuk fel: ' Bánk község összeírásában 1715-ben 1720-ban Andrewcsek Ondrasik Borsosberény Pereghy Peregely Dobsony Dopsony Érsekvadkert Ajcsuz Hajcsuszi Galgaguta , " Usjak Ussak Nőtincs Teknős Teknyics Setéth Sőtér
