A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 3. (Salgótarján, 1973)
Bevezető
ösagárd Patak Benyov Vonnák Benyó Wodnáknévformákat találjuk ugyanannak a személynek a jelölésére. De ezen kívül, arra is számos példa van, hogy az 1715. évi összeírás helytartótanácsi és megyei levéltári példányában sem azonos ugyanannak a személynek a névalakja. Ez a körülmény mindenesetre intse óvatosságra az érdeklődőket és ne okozzon félreértést, téves következtetéseket, ha ilyen jelenséggel találkoznak. A nevek kapcsán még egy körülményre hívjuk fel az érdeklődők figyelmét. A már említett Borovszky-féle mű az 1715-ös összeírás adatainak felsorolásánál megkülönböztette, hogy hány magyar és hány tót (szlovák) háztartást írtak össze. Ezzel kapcsolatban említést kell tennünk arról, hogy Acsády Ignácnak a múlt század végén megjelent műve, amely az 1715. évi összeírás adatait dolgozta fel, többek között ezzel is foglalkozott. A mű munkatársai a nevek alapján tettek kísérletet arra. hogy a jobbágy és ..zsellér családfők nemzetiségi hovatartozását is megállapítsák. Ennek alapján született kimutatás a mai megye 34 helységében tüntet fel nemzetiségeket, elsősorban szlovákokat. Ezt a megoszlást vette át a Borovszky féle megyemonográfia (egy tévedést is elkövetve, ugyanis a Kálnó melletti, ma szlovákiai Garáb adatait a Cserhátban levő Garábnál tüntette fel). A nevek alapján történő nemzetiségi megkülönböztetés azonban meglehetősen problematikus: csak történészek és nyelvészek szoros együttműködésével oldható meg megnyugtatóan. Joggal érte bírálat az említett mű szerzői kollektíváját, amely merészen nekivágott a névelemzésnek és sok esetben magyarnak minősített kevésbé egyértelműen meghatározható neveket. Ilyen példák a Nógrád megyeieknél is bőven előfordulnak: magyar családneveknek minősítették pl. a következőket: Ecsegen Rakóczki Galgagután Tiszovszki Abelovszki Jobbágyiban Sipka Ludányhalásziban Oravecz Ösagárdon Leszkovszki Rétságon . Hiba Szikora Szászki Rimócon Kanyó Szirákon Brada Baczko Majdan Az 1715. évi összeírás, anyagának ismertetése kapcsán érdemesnek tartjuk utalni arra is, hogy az ilyen összeírások névanyaga milyen lehetőségeket kínál a lakosság vándorlásának vizsgálatához.
