Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 1. (Salgótarján, 1971)
A szövegben előforduló idegen vagy kevésbé ismert fogalmak magyarázata
A SZÖVEGÉÉN ELŐFORDULÓ IDEGEN VAGY KEVÉSBÉ ISMERT FOGALMAK MAGYARÁZATA abajdóc élet (búza) ajándék árenda bábaguzsaly cenzus ciszterci rend contractus culmarium curialista császármadár csaté dézsma aommium élet eiőfogat executió forspont hajdúpénz házas zsellér hegyvám henyepénz — kétszeres búza. azaz búza és rozs egyenlő, vagy 1:2 arányú keveréke — eredetileg a jobbágy jószántából nyújtott később teherként állandósult természetbeni szolgáltatás. Rendszeresített formáján kívül egyes rendkívüli alkalmakkor is megkívánták a földesurak — bérlet, bérösszeg — a zsurlófű népies elnevezése — adó, a jobbágy pénzbeli szolgáltatása. Eredetileg házak után vetették ki, ezért a házas zsellérek is fizették — Franciaországból származó katolikus szerzetesrend. Egyik hazai központja, a pásztói apátság jónéhány nógrádi falu legjelentékenyebb földesura volt. — szerződés — konyhára való, élelmiszer ajándék — olyan jobbágy, aki nem jobbágy telken, hanem nemesi földön él. Az ilyenek rendszerint nem fizettek egyházi tizedet, a földesúrnak pedig kilenced helyett hetedet adtak — a fajdfélék családjába tartozó erdei madár amely ízletes húsa miatt közkedvelt fogyasztási cikk volt. — sásszerű, rossz takarmány, savanyú széna — tized. Eredetileg az egyháznak járó természetbeni szolgáltatás. Később így nevezték a földesúrnak járó kilencedet is. A jobbágy legsúlyosabb természetbeni terhe. Kiszámítása leggyakrabban úgy történt, hogy minden tízből egyet kapott az egyház, egyet a földesúr. — uradalom — az idézett szövegben, de sokhelyütt még ma is a búza elnevezése — Id. forspont — végrehajtás — (a német Vorspann szóból) előfogat; az igavonó állatok tulajdonosainak az a kötelezettsége, hogy időnként rendelkezésre bocsássák állataikat és kocsijaikat — az úriszéktartó földesurak hajdúinak fenntartására fizetett összeg — úrbéres telki földet (szántót, rétet) nem bíró, csak saját házzal és belső telekkel rendelkező jobbágy — a bortermés után a földesúrnak járó, a terméseredménytől nem függő bormennyiség, vagy pénz — nem földműveléssel foglalkozó (pl. pásztorkodó) személyek után fizetett összeg. x
