Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 1. (Salgótarján, 1971)

A szövegben előforduló idegen vagy kevésbé ismert fogalmak magyarázata

heted hetes irtványföld irtványpénz istrázsálás káptalan kilenced királydézsma konyhai dolgok külön kenyeres gazda külső madár makkoltatás mákbér marhaj áró naturálé nyomás oppidum örökös jobbágy pálinka vasfazék pascuum pást possessio praedium puszta házhely regálé a termés hetedik tized része. Ezt a szolgáltatást az irtványfölddel rendelkező zsellérek, valamint a curialista jobbágyok teljesítették a majorság körüli szolgálatot teljesítő jobbágy erdő kiirtásával termővé tett terület, amely a jobbágy egyéni birtokába ment át, s amely után a földesúrnak heted, vagy tulajdonjog-elismerési díj (irtványpénz) járt ld. előző őrzés, csőszködés a katolikus érsekek és püspökök tanácsadó testülete. Az esztergomi és váci káptalan a megye legjelentősebb földesurai közé tartozott. a termés kilencedik tizedrésze. A földesúrnak tett terményszolgáltatás elnevezése ld, regálé ld. culinarium külön kenyéren, külön háztartásban élő jobbágy (extraneus): más helységben lakó ld. császármadár a sertések téli tartása, hizlalása a tölgyesek, bükkösök makkján. A jobbágyot megillető jog, melyért azonban sokszor bért kellett fizetnie a mákszolgáltatás megváltására fizetett összeg marhalegelő természetbeni (szolgáltatás) vető, calcatura. A nyomásos rendszer abban állt, hogy a szántóföld két-három, vagy több nyomásra oszlott, melyek közül az egyik váltakozva mindfg ugarnak maradt s a gabonabetakarítástól a következő év nyarán esedékes feltöréséig legelőül szolgált. mezőváros: vásártartási joggal felruházott, többkevesebb önkormányzattal rendelkező nagyobb helység. apáról fiúra szállóan egyazon földesúr joghatósága alá tartozó, költözködési joggal nem rendelkező, röghöz kötött jobbágy. Az úrbérrendezésnél azokat tekintették örökös jobbágyoknak, akik már legalább 32 éve ugyanannak a földesúrnak a joghatósága alatt éltek szeszfőzésre alkalmas edény, mely után adózni kellett legelő legelő falu puszta elhagyott, néptelen jobbágytelek a földesurat megillető, hasznothajtó jogok (malom, mészárszék, vásártartás), melyeket a jobbágy csak a földesúr engedélyével, ellenszolgáltatás fejében gyakorolhatott