Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 1. (Salgótarján, 1971)

A szövegben előforduló idegen vagy kevésbé ismert fogalmak magyarázata

robot sajtóház sarjú sátoros ünnep szabad menetelű jobbágy szemet sertés Szent Andrástól Szent Györgyig Szent Mihálykor. szépe gomba taksás tilalomban tart tized tönköly urbárium úrdolga usus vonó marha zsellér — a földesúrnak teljesített ingyenes munkaszolgáltatás, a jobbágy legsúlyosabb terhe — présház (szőlőben) — a növények lekaszálása vagy lelegel te tése után eredő új kihajtás, kisarjadzás — nagy egyházi ünnepek gyűjtőneve (húsvét, pünkösd, karácsony) — olyan személy, aki földesúri és állami tartozásainak lerovása után urának joghatósága alól más földesúr birtokára költözhetett — nem hizlalt sertés — november 30-tól — április 24-ig — szeptember 29-én — a ünorrú gombák egyik változata, mely a Mátrában és a Karancs-Medves hegységben gyakran előfordul — a falusi társadalom szorosan vett jobbágy viszonyban nem álló rétege: jobbágytelken élő nemesek, mesteremberek, stb. — legeltetésre nem használ — decima, a termés tizedik tizedrésze, amelyet az egyház részére kellett leadni — takarmánygabona, a XVIII. században gyakran termesztették baromfiak etetésére, de emberi tápláléknak is megfelelt — a földesúr által birtokának állományáról és az abból várható jövedelmeiről készített kimutatás. E földesúri eredetű s a birtokos urak gazdasági céljainak szolgálatára rendelt, helyenként és földesuranként igen változatos urbáriumokkal szemben Mária Terézia államilag előírt és megszabott egységes Urbáriumot vezetett be — ld. robot — szokás, szokásjog — igásmarha \ — jobbágytelekkel nem rendelkező személy, akinek azonban irtványföldje, szőlője és igásállata is lehetett. A földesúrnak rendszerint kétkezi munkával robotolt.