A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Dobsina, Jolsva és más városokban azonban ez a változás eléri, sőt meghaladja a 20 százalékpontot. Nem kétséges, hogy a vallási struktúra változása összefüggésben állt a település foglalkozási, társadalmi, nemzetiségi összetételének átalakulásával. A többségi vallásúak arányának változását jelölő típusokat - a megyékhez hasonlóan - a következő táblázatban tüntettük fel. Kiemelendő, hogy huszonkét városban szimmetrikus, de ellentétes irányzatú az első és a második legnagyobb valláshoz, felekezethez tartozó népesség arányának módosulása, csak tizenegy városban aszimmetrikus a rend. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az aszimmetria azon megyék és járások területén illetve szomszédságában formálódik ki, ahol a második legnagyobb vallás az evangélikus, illetve az izraelita volt. A két legnagyobb valláshoz, felekezethez tartozó népesség legkisebb és legnagyobb aránya városonként 1880 és 1910 között Sorszám Város Domináns Második Az arányok változásának típusa Sorszám Város valláshoz, felekezethez tartozók legkisebb és legnagyobb aránya Az arányok változásának típusa Római katolikus Evanqélikus 1. Újbánya 96,8-97,9 1,0- 1,3 B 2. Körmöczbánya 77,2-84,1 11,0-14,9 A 3. Szakolcza 76,4-83,3 10,6-14,2 A 4. Szepesolaszi 75,6-83,3 9,8-18,8 B 5. Igló 71,4-77,5 11,1-20,9 A 6. Szentgyörgy 62,1-74,9 21,0-28,0 A 7. Lőcse 65,9-74,5 10,7-18,4 B 8. Leibicz 46,2-71,0 15,3-48,3 A 9. Korpona 61,4-69,4 26,3-37,2 A 10. Rozsnyó 56,4-65,1 18,4-32,3 A 11. Beszterczebánya 57,9-62,4 22,5-32,1 B 12. Bazin 55,5-62,0 29,0-36,0 A 13. Zólyom 51,3-61,8 26,8-39,0 A 14. Gölniczbánya 49,5-60,1 26,2-41,2 B 15. Losoncz 44,7-59,8 18,0-29,0 A 16. Késmárk 43,5-56,6 21,2-29,0 A Római katolikus Református 1. Léva 61,9-70,8 11,1-18,9 A 2. Komárom 53,5-65,3 18,3-29,4 B 3. Rimaszombat 40,1-51,2 18,1-33,8 A Római katolikus Göröq katolikus 1. Kisszeben 57,7-64,7 14,2-18,6 A 18