A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
Sorszám Város Domináns Második Az arányok változásának típusa Sorszám Város valláshoz, felekezethez tartozók legkisebb és legnagyobb aránya Az arányok változásának típusa Római katolikus Izraelita 1. Rózsahegy 81,3-88,3 5,6- 8,7 B 2. Érsekújvár 82,2-88,2 9,5-14,8 A 3. Nagyszombat 80,5-81,0 11,4-14,0 B 4. Zsolna 75,6-79,2 13,9-19,1 B 5. Nyitra 69,2-76,0 17,9-29,1 A 6. Trencsén 65,2-73,8 13,0-25,2 A 7. Kassa 62,8-70,4 10,9-16,6 B 8. Eperjes 61,5-64,4 12,0-19,8 B 9. Bártfa 50,2-60,3 22,8-33,5 A Evanqélikus Római katolikus 1. Nagyrőcze 50,1-72,0 25,3-39,4 A 2. Dobsina 42,9-69,0 29,6-49,5 A 3. Jolsva 43,7-65,8 28,3-43,8 A 4. Modor 48,7-58,8 37,9-48,5 A Római katolikus Evanqélikus (1880-1910) 1. Pozsony 70,6-75,7 11,5-14,5 Izraelita (1921-1930) 11,8-12,0 Evanqélikus (1880) 2. Szepesváralja 73,7-76,3 16,9 Izraelita (1910-1930) 12,4-13,6 Evanqélikus (1880) 1. Breznóbánya 2. Poprád Evanqélikus 3. Szepesbéla A népesség száma vallásfelekezetek szerint A népesség vallás, hitfelekezetek szerinti megoszlása, és ennek változása egyik vetülete a vallási viszonyok megismerésének. Nem mellőzhető létszámuk alakulásának összefoglalása sem. A Felvidék népességének száma 1880 és 1930 között több mint egyharmadával (34,9 százalék) növekedett. Ha az egyéb, ismeretlen és vallás nélküliek számától eltekintünk, akkor kitűnik, hogy csak a római katolikusok arányának növekedése haladta meg ezt a mértéket (46,2 százalék), a többi valláshoz, felekezethez tartozó népesség száma kisebb arányban növekedett (a görög katolikusoké 20,3, 19