NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

Az alkalmazott javítási módszer nemcsak a hibásan összeírt háztartásoknak a valóságot nagy pontossággal közelítő „helyreállítását" biztosította, hanem egyidejűleg a hibás családstruktúrákat is korrigálta. Meg kell jegyezni, hogy a háztartás- és családstruktúra ismertetett javítási módszerének alkalmazását a 2001. évi népszámlálás adatbeviteli technológiája tette lehetővé. 4. Az intézetek, intézeti háztartások számbavétele A 2001. évi népszámlálás a korábbi hasonló adatfelvételekhez képest részletesebb adatokat gyűjtött az intézetekről, intézeti háztartásokról. Ennek alapvető oka. hogy a rendszerváltozást követően nagyrészt megszűntek azok a központi nyilvántartások, amelyek alapján a közösségi elhelyezést, vagy ellátást és elhelyezést nyújtó intézmények összetételéről, felszereltségéről, területi elhelyezkedésükről részletes információk állhatnának rendelkezésre. Az adatfelvétel lehetőséget ad arra. hogy az intézetek adatait összekapcsolva az ott élő személyek jellemzőivel, részletes, korábban nem elemezhető információkhoz juthatnak a szakemberek az intézetekben élők összetételéről és életkörülményeiről. Mint ahogy a magánháztartások és a családok esetében is, az intézetek számbavételekor is előfordultak, gondok, problémák, amelyeket lehetőség szerint az adatfelvételi időszakban, de szükség esetén azt követően is javítani, korrigálni, illetve - lehetőség szerint - az adathiányokat pótolni kellett. A továbbiakban - mellőzve a magánháztartásoknál alkalmazott részletes problémafelvetést és megoldási lehetőségeket - vázlatosan áttekintjük azokat a gondokat, hibalehetőségeket, amelyek az intézetek, intézeti háztartások összeírásakor, illetve azt követően jelentkeztek. Az adatfelvétel egyik újdonsága volt, hogy az egy intézethez tartozó, közösségi elhelyezést nyújtó épületeket egyenként is összeírták, hogy a szakemberek, a kutatók, vagy akár a civil szervezetek képviselői az ott élők életkörülményeiről minél pontosabb, árnyaltabb képet kaphassanak. Egyes intézetek esetében előfordult, hogy a hozzájuk tartozó épületek összeírása nem volt teljes körű, ezért a hiányzó kérdőíveket - a rendelkezésre álló címjegyzékek alapján - pótolni kellett. Ennek a fordítottja is előfordult, amikor az összeírás körébe nem tartozó épületeket írtak össze. Ilyenkor az adott kérdőív kiemelésével a probléma egyszerűen orvosolható volt. 98