NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

Az adatfelvétel alapjául szolgáló címjegyzékek a népszámlálást megelőző címbejáráskor készültek, azokat az adatfelvételkor, illetve közvetlenül azt megelőzően - szükség szerint javítani kellett, a megszűnt címeket arra utaló kódszámmal kellett ellátni, illetve az új címeket fel kellett vezetni a „Számlálókörzeti címjegyzék és gyüjtőív"-re. Az utólag felvezetett címek, így az intézetek, intézeti épületek címe is, esetenként hiányos volt, ezért a pontos cím felvezetése a kérdőívekre is csak hiányosan történhetett, sőt esetenként a teljes cím hiányzott. (Megjegyezzük, hogy az intézetek címét a kérdőíveken fel lehetett tüntetni, mivel azok személyek azonosítására nem alkalmasak. Az ott élők személyi kérdőívein a pontos lakcím természetesen nem szerepelt.) Ilyenkor nehézséget okozott az intézeti kérdőívek és az intézeti épületívek összekapcsolása, a megfelelő területi egységbe való besorolása, az ehhez szükséges azonosító kódok megállapítása. Az adatfelvételkor az intézeti kérdőíven fel kellett tüntetni az intézeti kérdőívhez kapcsolódó, kitöltött intézeti épületívek számát. Előfordult, hogy a bejegyzett érték nem egyezett meg a ténylegesen kitöltött épületívek számával. Ilyenkor meg kellett állapítani a valós állapotot, amihez egyrészt a számítógépen tárolt címállomány, másrészt a számlálóbiztosok által kitöltött ..Számlálókörzeti címjegyzék és gyűjtőív'" nyújtott segítséget. A javítás egyszerűen volt megoldható, ha az intézeti kérdőívre bejegyzett érték volt hamis, ilyenkor azt javítva létrejött a valós állapot. Ha felesleges épületívet töltött ki a számlálóbiztos (pl. olyan épületről is kitöltött épületívet, amelyben nem volt az ellátottak elhelyezésére szolgáló helyiség), az épületív kiemelésével a hiba korrigálható volt. Nehezebb a javítás akkor, ha olyan épületről nem töltöttek ki épületívet. amely beletartozott az összeírás körébe. Ilyenkor a hiányzó kérdőív adatait pótolni kellett. Az intézeti kérdőív tartalmazta az intézet fenntartójának (tulajdonosának) legfontosabb adatait, így gazdálkodási formáját és fő tevékenységét is. Gyakori hiba volt. hogy a főtevékenységre vonatkozó kérdést a számlálóbiztosok nem a fenntartóra, hanem magára az intézetre értelmezték. Ennek a hibának a javítása összetett feladat, amit csak laprevízióval lehet végrehajtani. Ennek keretében egyidejűleg kell vizsgálni az intézet rendeltetését, a fenntartó gazdálkodási formáját és a fő tevékenységre utaló bejegyzést. A javításba be kell vonni a nemzetgazdasági ágak. ágazatok területén jártas szakembereket is. Az intézetek számbavételéhez készült számlálóbiztosi utasítás szerint „a többféle rendeltetésű intézeteket annyi önálló intézetként kell számba venni, ahány típusú ellátást folytat-