NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Gratzl Ferenc: A népszámlálás területi előkészítése
kezeléssel együtt járó számítástechnikai feladatok nem kerülhettek be a kormányrendeletbe, mivel az abban felsoroltak az önkormányzatok számára kötelezőek. így a feladat potenciális végrehajtói a KSH területi igazgatóságai voltak, de jogot kaptak arra, hogy átadják azt a polgármesteri hivataloknak. Az igazgatóságokon a feladat optimális ellátásához minden körülmény (szakemberek és géppark) adott volt, de a munka beindulásakor már egyértelműen látható időhiány miatt egy kivétellel (Csongrád megye) úgy döntöttek, hogy megosztják a munkát, és az arra alkalmas polgármesteri hivatalok egy részének átadják a számítástechnikai feladatot. Korábbi kezdésnél erre nem lett volna szükség, az igazgatóságok el tudták volna végezni a feladatot a teljes megyére. A megosztott feladatvégzés sem volt gondok nélküli, mivel a rendszeres kapcsolattartásra és konzultációra még a nagyvárosok esetében is szükség volt. A következő feladat az összefésült, egyesített címjegyzékek helyszíni bejárással történő ellenőrzése és kiegészítése volt, amelyet az előzőekben ismertetett körülményekből adódóan a nyári hónapokban kellett elvégezni. Ezt az igazgatóságok a szabadságolások miatt alapvetően hibás döntésnek minősítették. A megállapítás alapvetően igaz, a határidő azonban nem egy megfontolt döntés eredménye volt. hanem a kényszer szülte. A népszámlálási adatfelvétel időpontját a törvény határozta meg. Ennek módosítása fel sem merülhetett. így a még elvégzendő feladatok határozták meg az ütemtervet, amely emiatt meglehetősen feszített lett. További nehézséget jelentett, hogy az üdülőterületeken az üdülőegységek előzetes összeírását is ugyanebben az időszakban kellett végrehajtani (szintén a törvény előírása alapján). Ebben a helyzetben az igazgatóságok többnyire nem tudták vállalni, hogy a címbejárással összefüggő teendőkről oktatásokat tartsanak, amiben az is közrejátszott, hogy e témában központi oktatás sem volt. A helyszíni bejárást végzők számára készített külön útmutató részletesen ismertette a feladatokat, de a végrehajtás során a helyszínelők egy része rosszul értelmezte azt, amiből számos probléma adódott. Ezt jobb esetben a menet közben érkezett kérdésekből észlelte az igazgatóság, rosszabb esetben erre csak a címbejárás eredményének minőségéből lehetet következtetni. A már említett időhiány miatt ugyanis ebben a periódusban az igazgatóságoknak a tervszerű ellenőrzésre sem energiájuk, sem mozgósítható emberük nem volt. emiatt a polgármesteri hivatalok munkatársainak egy része úgy gondolta, nem végzi el a helyszínelést, mondván: ..jól ismerjük mi a települést!". Az íróasztal mellett végzett munkára sokszor csak az összeíráskor derült fény, amikor a számlálóbiztosok szembesültek a címjegyzék hibáival. 41