NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Gratzl Ferenc: A népszámlálás területi előkészítése

kormányrendelet kidolgozása és előterjesztése időben megtörtént, a kormány azonban csak 2000. május 31-én fogadta el. A kormányrendelet - a jegyzők mint települési népszámlálási felelősök feladatait ismertető és elrendelő jogszabály - a gyakorlati munkák szempontjából tulajdonképpen fontosabb volt, mint a népszámlálási törvény: ez határozta meg a népszámlálási előkészítés menetét, a végrehajtó szervezeteket és felelősöket, a közreműködőket, továbbá az elvégzendő feladatok finanszírozási normatíváit. A kormányrendelet elfogadására, illetve hatályba lépésére már közvetlenül a törvény kihirdetését követően, 2000 januárjában szükség lett volna. A KSH területi igazgatóságai egybehangzó véleménye szerint a törvény és a kormányrendelet megjelenése között eltelt hat hónap volt a népszámlálás megszervezésének legnagyobb hibája. Az ekkor ,.munkátlanul" eltelt időt nem lehetett behozni, a továbbiakban minden feladatra a szükségesnél kevesebb idő jutott, amivel együtt járt a kapkodás, a rögtönzés és a bizonytalanság, valamint a szükséges ellenőrzések elmaradása is. A kormányrendelet megjelenésével és hatályba lépésével megkezdődhetett a népszámlálás területi előkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, aminek alapvető feltétele minden szükséges eszköz, szolgáltatás stb. működőképes megléte. Ezek beszerzésével, biztosításával kapcsolatban azonban ismét vissza kell térni a jogi környezetre, amely két szempontból is hátráltató tényező volt. Az egyik: a népszámlálás 2000. évi előirányzatát (költségvetését) az Országgyűlés a központi költségvetés részeként biztosította. A vonatkozó törvényt a parlament 1999. december 21-én fogadta el. Csak ezt követően, az előirányzat megnyíltával lehetett megkezdeni az érdemi tárgyalásokat, amelyek a népszámlálás lebonyolításához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzését célozták. E feladat konkrét lebonyolításával kapcsolatos a másik jogi körülmény: a közbeszerzési törvény, illetve az ennek alapján folytatandó tendereztetési eljárás, ami sajnos megint csak hátráltató tényező volt. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása ugyanis az ország egészére kiterjed, ebből következően csaknem minden egyes részfeladat olyan nagyságrendű volt, ami közbeszerzési eljárást vont maga után. Bár a közbeszerzési törvény ebben az időben már nem volt újdonság, ám a népszámlálást vezető szakemberek ekkor találkoztak vele először. A gyakorlatlanság az amúgy is időigényes közbeszerzési eljárást tovább lassította. így a népszámlálási feladatok beindítására az optimális év eleji időpontban a KSH még nem volt, az előzőekben vázolt jogi körülményekből következően nem is lehetett felkészülve. 36