NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Gratzl Ferenc: A népszámlálás területi előkészítése

A nehézkesen és vontatottan alakuló jogi és pénzügyi háttér következtében a korábbi népszámlálásokhoz viszonyítva az előkészítés a módszerek véglegesítését illetően is jelentős késésbe került. A próbaszámlálásból származó részleges tapasztalatok, valamint az egyes téladatok tervezett végrehajtási módszereinek áttekintése és újragondolása eredményeként a népszámlálás előkészítésének, valamint az összeírást követő adatbevitel teljességellenőrzésének is alapjául szolgáló címkezelő programban több lényeges változtatásra volt szükség. Bár a program továbbfejlesztését az 1998-ban és 1999-ben alkalmazott változatot készítő cég nyerte el közbeszerzési eljárásban, az érdemi fejlesztő munkához - érthető módon - csak a szerződéskötés után látott hozzá. Az átdolgozott programot a KSH csak fiktív, a valós helyzet problémáit csak töredékesen tükröző címállományokon. „íróasztal mellett" tudta tesztelni, és még így is csak több menet után vált elfogadhatóvá. Ezen előzmények következtében a végre megkezdett népszámlálási előkészítési feladatokat rendre a határidők szorításában kellett végrehajtani, ami az elvégzett munka minőségét is befolyásolta. A kormányrendelet hatályba lépése után, annak felhatalmazása alapján a KSH elnöke által kiadott, a gyakorlati feladatokat ismertető és szabályozó szakmai-módszertani útmutatók első kötete 2000 júniusában jelent meg. Ez tartalmazta a népszámláláshoz kapcsolódó első tényleges feladat leírását, a közterületi nevek és a házszámozás felülvizsgálatát, illetve szükség esetén rendezését. A feladat egy jól működő, a jogszabályokat betartó és végrehajtó polgármesteri hivatal számára nem jelenthetett problémát. A valós helyzet azonban más volt. A rendszerváltást követően a települések többségében jelentős számban változtatták meg a közterületek (utcák, terek stb.) nevét, a névváltozásokkal összefüggő esetleges házszámrendezést azonban nem mindig hajtották végre, ami a népszámlálási címfelülvizsgálatkor gyakran okozott egyeztetési gondokat. A KSH címállománya az 1990. évi népszámlálásból származott, amelyen a későbbi változások átvezetése - információ hiányában - nem történhetett meg. Az is csak a felhasználáskor derült ki, hogy a népesség-nyilvántartástól aktualizálási célból átvett központi lakcímadatok gyakran nem felelnek meg a valós helyzetnek. Az érintett települések ezt is a KSH-nak rótták fel. A közterületi elnevezések és a házszámozás rendezése az önkormányzatok jogszabályban előírt folyamatos feladata. A KSH erre több ízben felhívta a települési önkormányzatok figyelmét, hivatkozva a népesség-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos különböző jogszabályokra. amelyek egy már létező címnyilvántartásról beszélnek. A jogszabályok ezzel kapcsolat-