NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

radikális változások következtében a vizsgálati módszertanban szükségszerű módosításokra és a felhasznált nómenklatúrák fejlesztési kérdéseire is ráirányítja a figyelmet. A tanulmány a többinél részletesebben foglalkozik a próbanépszámlálás tapasztalataival, amiben közrejátszik az is, hogy a téma nemcsak jelentőségét, hanem a kérdések számát és a kikérdezés időigényét tekintve is meghatározó volt a népszámlálás sikerességében. A próbanépszámlálás tapasztalatai alapján e kérdéscsoport jelentősen megváltozott mind a kérdések számát, mind az egyes témák vizsgálati mélységét illetően. Néhány résztémára vonatkozó kérdés elhagyásra vagy egyszerűsítésére, pontosítására került sor. más résztéma alaposabb kifejtésre került, továbbá a kérdések logikai rendjének és a formai megoldásoknak a változtatása egyaránt a könnyebb kitöltést, a jobb feldolgozást és a megbízhatóbb eredmények elérését szolgálták. Tekintettel arra, hogy a foglalkozási témakör számos úgynevezett nyitott kérdést, szövegesen bejegyzett választ tartalmaz, a tanulmány részletesen ismerteti az adatelőkészítés - kódolás, kódrevízió - és az adatbevitel szervezési és technikai kérdéseit is. A szerzőpáros az adatbevitelben a népszámlálási szakértők müszakvezetőjeként és vezető szakértőként vett részt, a tanulmány fő témáját adó foglalkozási témakörön kívüli kérdésekről is megalapozott ismeretekkel rendelkeznek. így egyrészt értékelést adnak az adatelőkészítés folyamatáról, másrészt ismertetik az alkalmazott adatbeviteli technológiának és az abban népszámlálási szakértóként közreműködőknek a népszámlálás adatainak egészére, ezen belül a foglalkozási kérdésekre gyakorolt hatását. A foglalkozási témán túlmutató általános megállapításuk, hogy a népszámlálásokban egyre általánosabbá váló OCR technológiába világviszonylatban is egyedülálló szakértői adatellenőrzési és -javítási eljárás (a külső vállalkozó által elvégzett adatbevitel munkafázisában a KSH szakértői az esetenkénti kódolói és kódrevizori hibák egyedi javítása érdekében az adatbevitel helyszínén, gyakran az adatbevitel folyamatosságát megszakító, így a vállalkozó anyagi érdekeivel ellentétes munkát végezhettek) az adatok minőségében lényeges javulást eredményezett. A népszámlálások a személyek és a lakások adatainak összegyűjtésével - egyes témákban az adatok minimális kiegészítésével - a személyi és lakásinformációknál többet és mást is biztosíthatnak. A területi előkészítésről szóló tanulmányban szó volt az ingatlansor számról, amely lehetőséget ad a lakásokat magukba foglaló épületek legfontosabb jellemzőinek külön kérdezés nélküli összeállítására. Hasonlóképpen történik meg 1949 óta a családok és 1960 óta a háztartások adatainak értékelése. Az adatgyűjtést mindössze két azonosító sorszámmal (háztar23