NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

tás- és családsorszám), illetve egy személyi információval (családi állás) kellett kiegészíteni ahhoz, hogy a társadalom vérségi alapon szerveződött legkisebb közösségéről, a családról, il­letve az általában vérségi kapcsolatra épülő legkisebb gazdasági közösségről, a háztartásról is rendelkezzünk információkkal. A háztartások és a családok összeírásának problémáiról szóló tanulmány e két mikroközösség-típusra vonatkozó adatok összeállításával kapcsolatos kérdése­ket ismerteti, ennek keretében a népszámlálásról népszámlálásra kidolgozott legfontosabb ellen­őrzési és javítási eljárásokról ad rövid leírást. A tanulmány keretében tájékoztatást kapunk az intézeti háztartások összeírásának, kezelésének problémáiról is. A tanulmány röviden ismerteti a háztartásra és a családra vonatkozó különböző megha­tározásokat, részletesen leírva a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása érdekében kidol­gozott statisztikai, ezen belül elsősorban a népszámlálási háztartás- és családfogalmat. A köz­nyelvi használattól némileg eltérő fogalom használata önmagában is hibaforrás, hatása a szám­lálóbiztosok megfelelő felkészítésével, a kérdőívek körültekintő kialakításával és jól kidolgo­zott adatelőkészítési (kódolási) szabályokkal jelentősen csökkenthető. A tanulmány néhány pél­dán keresztül bemutatja a leggyakoribb hibákat és azokat a logikai szabályokat, amelyekkel az ellentmondások egyrészt feltárhatók, másrészt nagy biztonsággal javíthatók. Az adatelőkészítés után is megmaradó hibák az egy lakásban élők adatainak együttes vizsgálatával, megfelelő logi­kai algoritmusokkal feltárhatók, illetve mechanikusan, számítógéppel javíthatók. Az 1980. és az 1990. évi népszámlálás során kizárólag ilyen módszerű javításra került sor. 2001-ben a háztartás- és családstruktúra ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a korábbitól eltérően nem az adatfeldolgozás, hanem az adatbevitel munkafázisa tartalmazta. így az adatjaví­tásra egy munkafázissal korábban, ráadásul szükség esetén emberi közreműködéssel kerülhetett sor. Ez csak látszólagos visszalépés: amíg korábban a szabályokba ütköző esetek mindegyikére előre meg kellett határozni az egyértelmű javítás módját is (általában a statisztikai valószínűség alapján), a 2001. évi népszámlálásnál a kérdéses esetekben a szakértőnek lehetősége volt a ren­delkezésre álló információk alapján mérlegelni és esetenként a többségi eredményre épülő meg­oldás helyett a kisebb valószínűséget jelentő, de az egyedi adatok alapján a valós helyzetet na­gyobb biztonsággal eredményező válaszkombinációt megadni. A tanulmány kitér a közösségi elhelyezést vagy ellátást és elhelyezést biztosító intézeti háztartások kérdéseire is. A közösségi intézményekben élők mindig az összeírás körébe tartoz-

Next

/
Thumbnails
Contents