NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról
tás- és családsorszám), illetve egy személyi információval (családi állás) kellett kiegészíteni ahhoz, hogy a társadalom vérségi alapon szerveződött legkisebb közösségéről, a családról, illetve az általában vérségi kapcsolatra épülő legkisebb gazdasági közösségről, a háztartásról is rendelkezzünk információkkal. A háztartások és a családok összeírásának problémáiról szóló tanulmány e két mikroközösség-típusra vonatkozó adatok összeállításával kapcsolatos kérdéseket ismerteti, ennek keretében a népszámlálásról népszámlálásra kidolgozott legfontosabb ellenőrzési és javítási eljárásokról ad rövid leírást. A tanulmány keretében tájékoztatást kapunk az intézeti háztartások összeírásának, kezelésének problémáiról is. A tanulmány röviden ismerteti a háztartásra és a családra vonatkozó különböző meghatározásokat, részletesen leírva a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása érdekében kidolgozott statisztikai, ezen belül elsősorban a népszámlálási háztartás- és családfogalmat. A köznyelvi használattól némileg eltérő fogalom használata önmagában is hibaforrás, hatása a számlálóbiztosok megfelelő felkészítésével, a kérdőívek körültekintő kialakításával és jól kidolgozott adatelőkészítési (kódolási) szabályokkal jelentősen csökkenthető. A tanulmány néhány példán keresztül bemutatja a leggyakoribb hibákat és azokat a logikai szabályokat, amelyekkel az ellentmondások egyrészt feltárhatók, másrészt nagy biztonsággal javíthatók. Az adatelőkészítés után is megmaradó hibák az egy lakásban élők adatainak együttes vizsgálatával, megfelelő logikai algoritmusokkal feltárhatók, illetve mechanikusan, számítógéppel javíthatók. Az 1980. és az 1990. évi népszámlálás során kizárólag ilyen módszerű javításra került sor. 2001-ben a háztartás- és családstruktúra ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a korábbitól eltérően nem az adatfeldolgozás, hanem az adatbevitel munkafázisa tartalmazta. így az adatjavításra egy munkafázissal korábban, ráadásul szükség esetén emberi közreműködéssel kerülhetett sor. Ez csak látszólagos visszalépés: amíg korábban a szabályokba ütköző esetek mindegyikére előre meg kellett határozni az egyértelmű javítás módját is (általában a statisztikai valószínűség alapján), a 2001. évi népszámlálásnál a kérdéses esetekben a szakértőnek lehetősége volt a rendelkezésre álló információk alapján mérlegelni és esetenként a többségi eredményre épülő megoldás helyett a kisebb valószínűséget jelentő, de az egyedi adatok alapján a valós helyzetet nagyobb biztonsággal eredményező válaszkombinációt megadni. A tanulmány kitér a közösségi elhelyezést vagy ellátást és elhelyezést biztosító intézeti háztartások kérdéseire is. A közösségi intézményekben élők mindig az összeírás körébe tartoz-