NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

minden 2000 főnéi népesebb település belterületéről létrejöttek olyan digitális cím- és térképi állományok, amelyek segítségével a térképen ábrázolható legkisebb poligonokból (a népszámlálási szóhasználatban háztömbök vagy lakótömbök, tehát olyan egybefüggő területek, amelyeket utca, vasútvonal, vízfolyás vagy egyéb vonalas ábrázolás nem vág ketté) tetszőleges számú és méretű poligonokhoz tartozó címek határozhatók meg, illetve amelyekkel bármely, a címállományban szereplő cím földrajzi helye (háztömb szinten) meghatározható. A két állomány egyértelmű és szoros kapcsolata pedig lehetővé teszi a népszámlálási adatállományok digitális térképi kezelését, ezzel az adott területre vagy területcsoportokra vonatkozó aggregátumok és mutatószámok térképi ábrázolását. Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás felvételi problémáit tárgyaló tanulmány megújult módszertan, illetve - az állampolgárság és a vallás esetében - hosszú kihagyás után visszakerült kérdések felvételi és feldolgozási tapasztalatait értékeli. Az állampolgárság kérdezésének - túl azon, hogy az európai régióra vonatkozó nemzetközi ajánlásban már a korábbi népszámlálások alkalmával is a kötelező kérdések között szerepelt - aktualitást adott az a nagy nemzetközi migrációs hullám, amely az 1980-as évek második felétől kezdődően érte el Magyarországot. Nemcsak magyar állampolgárok élnek egyre növekvő számban átmeneti ideig vagy tartósan más országban, hanem a korábbi évtizedekét jóval meghaladó számban érkeznek külföldi állampolgárok hazánkba gazdasági, politikai, oktatási, családi vagy egyéb okokból. A népszámlálás összeírási körébe a magyarországi lakóhellyel rendelkező vagy életvitelszerűen itt élő magyar állampolgárok mellett az országban élő, életvitelszerűen itt tartózkodó vagy magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok is beletartoztak. A magyar népszámlálás gyakorlata az összeírás körét illetően a korábbiakban is megfelelt a nemzetközi elvárásoknak és a többi ország módszerének, azonban az állampolgárság kérdezésére Magyarországon ezt megelőzően csak 1960-ban, közlésére pedig az 1949. évi népszámlálásból került sor. A nemzetiség vizsgálatára a magyar demográfusok mindig nagy hangsúlyt fektettek. A nemzetiség vizsgálatának módszertana, a kérdések köre az idők folyamán fokozatosan bővült, annak ellenére, hogy az első világháborút követően kialakított országterület lakossága nemzetiségi szempontból gyakorlatilag homogén, a hazai kisebbségek együttes aránya még a nemzetiségi kutatók becslései szerint sem éri el a népesség 10 százalékát. 1941-ig két kérdés, az anya21