NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

nyelv és a nyelvismeret kérdése szerepelt a felvételi tematikában. 1941-ben felvették a nemzetiség konkrét kérdését is. Ezzel kialakult az a kérdésrendszer, amelyet - 1970 kivételével - 1990ig használtak a magyar népszámlálások során. 2001-ben nemcsak bővült a kérdések száma, hanem alapvetően változott a kérdezés módszertana is. Új kérdésként szerepel a nemzetiségi kötődés és a családi, baráti közösségben használt nyelv, ezzel a nemzeti kötődés vizsgálatához már öt kérdés válaszai állnak a kutatók rendelkezésére. Módszertani változás, hogy - a nyelvismeret kivételével, amelynek a leglazább a kapcsolata a nemzeti kötődéssel - a kérdésekre az adatvédelemről szóló törvénnyel összhangban nem volt kötelező válaszolni. Ennél is jelentősebb módszertani változás azonban, hogy mindegyik kérdésre több (legfeljebb három) választ is lehetett adni, ezzel a többes identitás, többes kötődés meghatározására is lehetőség volt. A kérdések lakossági fogadtatására jellemző, hogy ezer személyből - kérdésenként eltérő számban — csak 53-62 személy élt a nem kötelező válasz lehetőségével, azaz nem kívánta a nemzetiségi kötődését meghatározni, ami mindenképpen jó aránynak tekinthető. A vallás kérdezésére a magyar népszámlálásoknál hagyományos, változatlan módszertannal került sor. A kérdés — csakúgy, mint a legutóbbi, 1949-ben alkalmazott kérdezés során ezúttal sem tért ki a vallás gyakorlására, az egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez való formális tartozásra vagy egyéb, a vallásosságot meghatározó kérdésekre. Azt a vallást, hitfelekezetet kellett bejegyezni, amelyhez tartozónak az összeírt személy vallja magát. A vallást is a különleges adatoknak járó védelemben részesíti az adatvédelemről szóló törvény, így erre a kérdésre sem volt kötelező válaszolni. Több mint 9 millióan adtak azonban érdemi választ, közülük 7 millió 600 ezer személy valamely egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozónak vallotta magát, csaknem másfél millióan nyilatkoztak úgy, hogy nem tartoznak egyházhoz, felekezethez. Az érdemi válaszok mennyisége alapján a vallás kérdezése sikeresnek tekinthető, az ötven éve hiányzó adatforrások a többi népszámlálási információval együtt lehetőséget biztosítanak a lakosság kulturális helyzetével és a népességszám csökkenésével összefüggő bizonyos feszítő társadalmi problémák gyökereinek mélyebb, más szemszögű vizsgálatára. A megélhetési forrást és a népesség munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló népszámlálási kérdésekkel foglalkozó tanulmány a szakmai kérdésekkel együtt az elmúlt évtizedben a foglalkoztatásban. a munkaerő-piaci helyzetben, a foglalkozási és ágazati struktúrában bekövetkezett 22