NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

előkészítés munkáiban kerül sor, ennek segítségével történik az összeírás alapegységeinek, a számlálókörzeteknek az egyértelmű lehatárolása. Az első népszámlálások szinte kizárólag térképi lehatárolást, illetve azzal meghatározott számlálókörzethatár-leírást használtak. 1960 óta kap a számlálóbiztos munkája elvégzéséhez a számlálókörzeti térképvázlat mellett a határoló utcák leírása helyett részletes címjegyzéket. A térkép szerepet játszik továbbá az adatok értékelése, elemzése és közzététele során, kartogramok formájában. Amíg a korábbi népszámlálások az előkészítés és az adatközlés során csak hagyományos, papíralapú térképeket használhattak, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően az 1990. évi népszámlálás elektronikus publikációiban már megjelenhettek a térinformatikai alkalmazás csírái is. A digitális térképészet, a térinformatika fejlődése nemcsak lehetővé. de szükségszerűvé is tette, hogy a népszámlálás előkészítésében és az adatok értékelésében e modern eszköz is jelentős szerepet kapjon. A népszámlálás törvényi és pénzügyi hátterének késői biztosítása miatt a térinformatikai eszközök is csak az utolsó pillanatban készültek el, a kezelőszoftver tesztelése a tényleges használat során történt meg. Az idő rövidsége nem tette lehetővé a területi előkészítés során használt két számítástechnikai szoftver, a címkezelő és a térképkezelő összehangolását, ebből nemcsak a területi előkészítés, hanem a népszámlálás utómunkái során származnak problémák. A helyszíni munkákhoz szükséges térképnyomatok is késve készülhettek el, ezzel tovább növelve a területi előkészítés időhiányból adódó problémáit. A 2001. évi népszámlálás területi előkészítésében a térinformatikai eszközökkel támogatott körzetkialakítás nem tekinthető általánosan használt eljárásnak, annak ellenére, hogy a 2000 főnél népesebb települések belterületéről digitális térképi állomány és annak kezeléséhez szükséges szoftver - a területi előkészítés véghajrájában - rendelkezésre állt. Bár az előkészítést irányító és abban gyakran erőn felüli részt vállaló KSH területi igazgatóságok közül több is sikeresen alkalmazta a digitális térképpel támogatott körzetkialakítás módszerét, számos nagyvárosban a digitális térképeknek - a papírtérképekkel megegyező módon, a korábbi népszámlálásokkal azonos módszer szerint - csak a nyomatát használták. így a térinformatika a területi előkészítésben nem tölthette be azt a szerepet, amelyre egyébként alkalmas lett volna, azonban a befektetett költség és energia nem volt hiábavaló. A területi előkészítés befejeztével - függetlenül attól, hogy az előkészítés munkafázisaiban a térinformatika alkalmazására sor került-e -