NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

Az előkészítés nehézségeit tovább fokozta, hogy a KSH nem rendelkezett, nem is ren­delkezhet kellő apparátussal és szükséges technikai, technológiai forrásokkal, amelyek a területi előkészítés bizonyos fázisaihoz szükségesek. A külső beszerzések értékhatára - legyen az szá­mítástechnikai szoftver, térkép vagy egyéb eszköz - a munka volumenéből adódóan számos közbeszerzési eljárás lefolytatását tette szükségessé. Komoly időcsúszást okozott az is, hogy a közbeszerzési eljárások megindítása, az eszközök, szolgáltatások beszerzése csak a népszámlá­lási törvény elfogadását és a költségvetési támogatás megítélését követően kezdődhetett meg. (A népszámlálásról szóló törvényt 1999. december elején, a népszámlálás költségvetési eszkö­zeit biztosító költségvetési törvényt pedig 1999. december végén alkotta meg az Országgyűlés.) A teljeskörűség biztosításához részletes, a belterületeken minden címre, a külterületeken pedig minden lakóegységre kiterjedő címjegyzéket kellett létrehozni. A számlálókörzeti cím­jegyzéknek - túl azon. hogy a számlálókörzet területét, az összeírás körébe tartozó címeket részletesen, ajtómélységig egyértelműen meg kellett határoznia - alapadatot kellett biztosítani számos további technológiai lépéshez. Számlálókörzeten belül a címek részletes és egyértelmű azonosítójának, az egyes címek rendeltetésének, ennek alapján az összeírás körébe tartozó cí­mek pontos meghatározásához szolgált segédanyagul. A számlálókörzeteket településrészeken belül kellett kialakítani. így a településrészek számlálókörzet-csoportokkal leírhatók (ez az elv azonban számos esetben sérült). A településen lévő ingatlanok folyamatos sorszáma - amely szintén a címjegyzék egyik információja - hivatott biztosítani a lakásadatok épületszintre törte­nő összevonását. Hasonló célból alakítottuk ki a településenkénti intézetazonosítót, ami az egy igazgatás alá tartozó, de a település több részén elhelyezkedő intézeti háztartási ingatlanok ada­tainak együttes kezelését teszi lehetővé. A címjegyzék és a digitális térkép közötti kapcsolat megteremtésére a háztömb-azonosító szolgált. Végül meg kell említeni, hogy a közigazgatási választások területi szervezési alapegységeinek, a szavazóköröknek az azonosítóival is ki kellett egészíteni a címjegyzéket, hogy ennek alapján igény szerint a helyi önkormányzati választókerületek és az országgyűlési választókerületek népszámlálási adatai is összeállíthatók legyenek. A népszámlálás területi előkészítésének, az összeírás teljessége biztosításának évtizedek óta egyik hagyományos eszköze a térkép. Kötetünkben külön tanulmányban foglalkozunk a népszámlálás térképészeti és térinformatikai fejlesztéseivel, ahol szerző ismerteti a térkép sze­repét a népszámlálás lebonyolításában. A térkép általános használatára tradicionálisan a területi 19

Next

/
Thumbnails
Contents