NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

folyamatainak idő- és technológiai rendjét követni, amit az egymásba ágyazódó, gyakran párhuzamosan futó munkafázisok természetesen nem mindig tettek lehetővé. Az egyes tanulmányok közötti kapcsolatot maga a népszámlálás mint a statisztikai célú felvételek közül a legnagyobb volumenű társadalomismereti felmérés biztosítja. A népszámlálás minden állam életében mérföldkövet jelent. Az egyetlen olyan államigazgatási aktus, amellyel az összeírás rövid időszaka alatt az ország valamennyi lakója kapcsolatba kerül, és amely egy adott pillanatra, a törvényben meghatározott eszmei időpontra vonatkozó adatok alapján készít leltárt, mutatja be a népesség és a lakások főbb statisztikai jellemzőAz összeírás területi előkészítése elsősorban a teljesség biztosítására irányul, de számos munkafázis egymásba ágyazódását jelenti. A 2001. évi népszámlálás e folyamatának legfontosabb jellemzőit foglalja össze A népszámlálás területi előkészítésének értékelése című tanulmány. A szerző tárgyilagosan ismerteti azokat a problémákat, amelyek egy alapos, a területi előkészítés minden munkafázisára kiterjedő próbanépszámlálás elmaradásából származtak. Ehhez járult a népszámlálás jogi környezetének késedelmes kialakítása, a területi előkészítés szempontjából különösen azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az összeírásért szakmailag és költségvetési szempontból felelős Központi Statisztikai Hivatal jogosítványait és a helyi igazgatási apparátus kötelességeit, a feladatok megoszlását szabályozták. A megfelelő időben és teljességgel végrehajtott próbanépszámlálás elmaradása miatt nem válhattak időben ismertté azok az alapvető eltérések, amelyek a települések címállományában a rendelkezések alapján elképzelt és gyakorlatilag meglévő állapota között fennálltak, illetőleg - mint arra a következő helységnévtár előkészítésével összefüggésben 2002-ben végrehajtott adatgyűjtés során feltárt problémák utalnak - még az összeírást követően is léteztek. Ugyanakkor a KSH kompetenciáján kívüli okok miatt késve megjelenő végrehajtási utasítások, valamint a helyi igazgatási szervek nem kellő motiváltsága miatt az alapvetően - és a jogszabály alapján is - helyi előkészítési feladatok határidőre történő elvégzése csak úgy valósulhatott meg, hogy a KSH területi szervei a gyakorlati munkát vagy annak túlnyomó részét átvállalták, ami miatt saját ellenőrzési, irányítói funkciói háttérbe szorultak. 18