NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Mihályffy László: A népszámláláson alapuló reprezentatív megfigyelések lehetőségei

egy réteghez tartozók közül azonos számú lakást választunk ki, véletlen szisztemati­kus kiválasztással (lásd alább); - a (mindenkori működő) mintának hat egyenlő nagyságú, statisztikailag ekvivalens, ún. rotációs panelből kell állnia, amelyeket így jelölünk: IA, IB, IIA, IIB, IIIA és IIIB. Az I, II. illetve III. jelű panelek a naptári negyedév első, második, illetve har­madik hónapjában szerepelnek; - 2003. január 1-től kezdődően, a páratlan sorszámú negyedévekben az „A" jelű pane­lek, a páros sorszámú negyedévekben a „B" jelű panelek egyharmada cserélődik ki rotáció útján. Az Eurostat ajánlásának megfelelően 2003 januárjától a MEF havonkénti adatgyűjté­sének a hónap négy hete között egyenletesen kell megoszlania, ami azonban a mintavételt nem érinti. c) Megjegyzések a MEF mintavételi tervéhez Önreprezentáló egységeken - esetünkben településeken - olyan egységeket értünk, amelyek részmintájából az egység adatai torzítatlanul becsülhetők. A nem önreprezentáló egységekre ez nem igaz, a részmintájuk alapján formálisan kiszámítható becslések várható értékének semmi köze sincs az egység - a település - tényleges adataihoz. Egy réteghez tartozó nem önreprezen­táló települések viszont a belőlük kiválasztott lakásokkal reprezentálják a réteg egészét. Utóbbi­ak segítségével a réteg adatainak torzítatlan becsléseit lehet meghatározni. A minta valamennyi önreprezentáló települése tömbökre bontható. A véletlen szisztema­tikus kiválasztás előkészítéséhez ezeken a településeken a címeket a tömbazonosító szerint ren­dezzük. így a település mintája minden tömbből annak nagyságával közel arányos mértékben tartalmaz címeket, azok közel egyenletesen helyezkednek el a településen (implicit rétegzés). Nem fordulhat tehát elő az a helyzet, hogy a minta egy településen belül annak egy szűkebb részére koncentrálódjon. A véletlen szisztematikus kiválasztással megvalósított implicit rétegzés ajánlása módosítást jelent a „Címregiszteren alapuló mintáknál" mondottakhoz képest, ott ugyanis csupán valamilyen rétegzés szükségességéről volt szó, aminek azonban valamikép­pen kapcsolódnia kell a tömbökhöz, tömbazonosítókhoz. Megjegyezzük, hogy véletlen sziszte­matikus kiválasztás esetén az adatok - pl. egy becsült átlag - varianciájának becslésére az egy­szerű véletlen kiválasztásnak megfelelő varianciabecslést használják, mivel a két mintavételi eljárás bizonyos értelemben egymással ekvivalensnek tekinthető. 172

Next

/
Thumbnails
Contents