NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

segítheti a szakirányú, esősorban a felsőfokú iskolai képzést, illetve alapul szolgálhat célzott szakmai képzésekhez is. A kommunikációs stratégiához elsősorban az előre tervezett médiamegjelenések tartoztak. A sajtókapcsolatok megszervezése révén történtek ugyan felkészítések a „menetközbeni" médiamegjelenések kezelésére az előre elkészített kérdés-feleleten kívül konkrét terv azonban erre nem született. 2000. év végéig nem is volt különösebb probléma, mert néhány aktuális kérdés kivételével (pl. az adatfeldolgozási tender kiírása, az üdülő-összeírás, a népszámlálásról szóló törvény elfogadása) a nem tervezett média-megjelenés rendkívül korlátozott volt. Ahogy közeledett az adatfelvétel időszaka, a média képviselői egyre nagyobb „hírértéket" láttak a népszámlálásban. A kommunikációs cég és a KSH sajtóosztálya biztosította a média által igényelt tájékoztató anyagokat, az újságírókkal pedig a tájékoztatásra és a nyilatkozattételre szakmailag felkészült szakemberek tartották a kapcsolatot. A hatásvizsgálatok jelezték, hogy a lakosság nem csekély része a nem tervezett médiamegjelenésekből szerezte népszámlálással kapcsolatos információit. A KSH vezetői az intenzív szakaszban gyakran jelentek meg az országos televíziós csatornák híradóiban, így szinte a teljes lakosság láthatta, hallhatta a népszámlálásról szóló híreket. A kommunikációra szánt költségkeret elköltése a tervek szerint alakult, jól szolgálta a népszámlálási kommunikáció sikerét, a felmerült gondok orvoslásával a kialakított konstrukció a soron következő népszámlálásnál is alkalmazható. c) A hatásvizsgálatok eredményei A kommunikációs cég - mint arról már volt szó - több. a kommunikációval kapcsolatos hatásvizsgálatot is végzett, amelyek közül a legjelentősebb a 2000 márciusában végrehajtott alapozó, és a 2001 márciusában végzett utófelmérés volt. Ezek alapján több összefoglaló jelentést készítettek, amelynek egyes részeit a tanulmányban felhasználtunk. A közvélemény-kutató cég eredményeit Dobossy Imre és S. Molnár Edit dolgozta fel, amelynek összefoglalóját a következőkben mutatjuk be, amelyet a vizsgálat adatbázisának másodlagos feldolgozásából nyert információkkal egészítettünk ki. 161