NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

A kommunikációs cég által szervezett vizsgálatok kezdetben arra irányultak, hogy felmérjék bizonyos lakossági csoportok a KSH-val, illetve a népszámlálással kapcsolatos ismereteit. A főbb megállapítások következők voltak: - a KSH-róI alkotott ismeretek felületesek; - a KSH-hoz semleges vagy negatív asszociáció párosul; - a népszámlálást szó szerint értelmezik (a lakosság megszámlálása); - nem ismerik a népszámlálás célját, szükségességét; - bizalmatlanság az adatfelvétellel, adatfelhasználással szemben. Mindebből következően a 2001. évi népszámlálás kommunikációs stratégiájának tehát egyik fő feladata volt a negatív attitűdök oldása, semlegesítése. A 2000. márciusi alapozó kutatás alapvető kérdése volt, hogy közel egy évvel a népszámlálás előtt a lakosságnak mennyire volt tudomása arról, hogy Magyarországon a közeljövőben népszámlálás lesz. Ebből a felvételből idézünk néhány adatot. - A megkérdezettek 89 százaléka hallott úgy általában (nem a soron következő) a népszámlálásról és megközelítőleg helyesen definiálta azt, ami tulajdonképpen jónak mondható, hiszen a legutóbbi népszámlálás óta tíz év telt el. - Az előbbiek 57 százaléka adott jó vagy közel jó választ arra, hogy miért van szükség a népszámlálásra. - Arra a kérdésre, hogy hallottak-e már a közelgő népszámlálásról, 2000 márciusában még 68, szeptemberében pedig 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem hallott róla, vagyis az intenzív szakaszt megelőzően a lakosság még jelentős hányada nem tudta, hogy a következő év elején népszámlálás lesz. - A márciusi felvétel arról is kérdezett, hogy milyen információra lenne szükség a népszámlálással kapcsolatban: a megkérdezetteknek több mint 40 százaléka az időpontot és a célt jelölte meg, 28 százaléka viszont semmilyen információt nem igényelt (több válaszlehetőséget is megjelölhettek). A népszámlálás utáni helyzetet a közvélemény kutató cég adatai szemléltetik. - A felvétel adatai szerint a népszámlálást megelőzően gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság értesült a népszámlálásról. - Arra a kérdésre, hogy a kérdezett milyen forrásból értesült a népszámlálásról, következtetni lehetett az értesülés idejéről; pl. aki az óriásplakátot említette, csak 2001 januárjától tájékozódhatott, aki viszont a televíziót, az már jóval az adatfelvétel megkezdése előtt. - A lakosság meghatározó többsége, 90 százaléka tisztában volt azzal is, hogy a népszámlálásban való részvétel kötelező. - 91 százalék volt azok aránya, aki tudták, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre a válaszadás nem kötelező. 162