NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

lálás kérdéskörével kiemelten foglalkoztak, illetve foglalkoznak. A kötetlen beszélgetés jelentősen elősegítette a sajtó támogató hozzáállását. A sajtóval való kapcsolattartás kiemelkedő eseménye volt a 2001. január 23-án a KSH elnöke által tartott központi sajtótájékoztató. Ez adta meg a kezdőlökést az intenzív médiakampány „csúcsra járatására", ettől kezdve egyre gyakrabban jelentek meg a népszámlálással kapcsolatos riportok, interjúk, tájékoztató anyagok. A kommunikációs megjelenés két forrásból táplálkozott: egyfelől a média részéről, akik jelentős hírértéket láttak a népszámlálásban, másfelől a KSH részéről, ahonnan célzott propagandaanyagok kerültek ki a legkülönfélébb médiaeszközök közvetítésével. Fontos feladat volt a sajtófigyelés megszervezése, amely a népszámlálás témakörében megjelent írott és elektronikus publikációk rendszeres gyűjtését jelentette. A napi sajtófigyelő segítségével - többé-kevésbé - azonnali információkat lehetett kapni a népszámlálás megítéléséről, azokról a kérdésekről, bizonytalanságokról, pozitív hozzáállásról, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmas sajtótermékekben megjelentek. A népszámlálási kommunikáció egyik legfontosabb része volt a KSH megyei igazgatóságainak sajtóanyagokkal történő ellátása. A tapasztalatok szerint a helyi szintű kommunikációhoz ezek az információk megfelelő hátteret biztosítottak. A népszámlálás idején jól bevált az általános mezőgazdasági összeírásnál is alkalmazott módszer, miszerint a KSH területi igazgatóságai az intenzív szakaszban külön költségkerettel rendelkeztek ahhoz, hogy a központi kampányt helyi lehetőségek felhasználásával is támogassák. Fontos rendelkezés volt, hogy amenynyiben a regionális televíziók és rádiók - egyedi megállapodások alapján - reklámanyagokat sugároztak, azt csak a központi kampányban meghatározott sorrendet és időrendet követve tehették. Az információk egymásra épülése biztosította, hogy a médiakampány összehangolt és egységes legyen. Külön médiamegjelenési terv is készült, amelynek fő célja az volt, hogy a népszámlálással kapcsolatos információk minél szélesebb lakossági rétegekhez jussanak el. Különösen fontos volt a kommunikációra kevésbé érzékeny, rendszerint alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező lakossági csoportok elérése, információval történő ellátása. Ugyancsak fontos volt a véleményformáló, magasan képzett értelmiségi rétegek meggyőző információval történő elhalmozása, amely - közvetve - segítette a tágabb közösségek népszámláláshoz történő pozitív 155