NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

- az érzékeny kérdésekre (vallás, nemzetiség, fogyatékosság) a válaszadás önkéntes volt; - a KSH a lakásösszeírás minőségének javítása érdekében 2000 nyarán - a népszámlálás részeként — előzetes üdülő-összeírást végrehajtását tervezte; - a végleges népszámlálási kérdőívek még nem álltak rendelkezésre; - a népszámlálást elrendelő törvényt az Országgyűlés még nem fogadta el; - 1999 őszén próbanépszámlálást kellett tartani Hajdúszoboszlón és Heves megye 14 településén. A Népszámlálási főosztály a kommunikációs cég rendelkezésére bocsátotta az 1990. évi népszámlálás kommunikációs tapasztalatait, ami kiindulási pontként szolgált a 2001. évi népszámlálás kommunikációs stratégiájának kidolgozásához. A kommunikáció célja a lakosság bizalmának és együttműködési készségének megnyerése oly módon, hogy tudatosodjon a népszámlálás szükségessége, az adatszolgáltatás fontossága, az adatok felhasználásának módja és az egyedi adatok titkossága. A kommunikációval el kellett érni, hogy a lakosság ne csak állampolgári fegyelemből, hanem önszántából, saját érdekéből váljon adatszolgáltatóvá, megértve, hogy az állam és a polgárok érdeke egybe esik, mivel fontos állami döntéseket alapoznak meg a szolgáltatott adatok, azok minősége - a hozott döntések révén - érdemben befolyásolhatják a lakosság életét, életkörülményeit. A program célja volt továbbá a népszámlálás szakmai felelősének, a KSH imázsának az erősítése is. A kommunikáció célcsoportjába a lakosság egésze, ezen belül a népszámlálási adatokat felhasználó szakmai kör, a népszámlálást szervező és végrehajtó munkatársi gárda és a média résztvevői beletartoztak. A kommunikációs program kezdete közel két évvel megelőzte a népszámlálás végrehajtását. A korábbi népszámlálásokhoz képest ez új helyzetet teremtett, a kommunikáció tervezése és végrehajtása együtt haladt a népszámlálás szakmai programjának kialakításával, jogi előkészítéssel és egyéb feladatok végrehajtásával. Új elemként jelentkezett, hogy a KSH egy másik nagy lakossági adatfelvételt, az általános mezőgazdasági összeírást is ebben az időben hajtotta végre, amelynek kommunikációs feladatait ugyanaz a cég végezte. Ez egyfelől előnyös volt, mert egyes kommunikációs technikákat már a népszámlálás végrehajtása előtt kipróbáltak (pl. zöld szám használata), másfelől viszont a két feladat párhuzamos végzése nagy terhet jelentett a cég munkatársainak, miután nem tudtak teljes erővel a népszámlálás kommunikációjára koncentrálni. 150