NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

dig volt valamilyen lakossági reagálás. Különösen a kritikai jellegű és a nem egyértelmű információk váltottak ki számottevő visszhangot. A televízió híradójában a sajtótájékoztató nem kapott jelentős szerepet. Az egész összeírási időszakra jellemző volt, hogy a népszámlálás - a korábbi gyakorlathoz képest, vélhetően az éppen zajló jelentős politikai változások miatt - háttérbe szorult. Ennek ellenére a televízió és a rádió többször foglalkozott a népszámlálással, az adatfelvétel szervezőinek módjuk volt tájékoztatni a lakosságot a népszámlálás céljáról, a végrehajtás módjáról és a költségekről. A szereplések időbeli megoszlása az írott sajtóéhoz hasonlóan alakult, főként a sajtótájékoztatót követő napokra és január elejére koncentrálódott. Az írott sajtóhoz hasonlóan a helyi televízió- és rádiószerkesztőségek is megértőbbek voltak, mint a központi elektronikus sajtó. Általuk számos pozitív kicsengésű nyilatkozat jutott el a lakossághoz, számlálóbiztosokat szólaltattak meg és helyi szinten fontos, aktuális információk hangzottak el a népszámlálással kapcsolatban. 3. A 2001. évi népszámlálás kommunikációja a) Tervezés és végrehajtás Az elmúlt évtizedben külön szakmává vált az ún. public relation, a lakossággal történő kommunikációs tevékenység. Míg 1990-ben a nagy kihívásnak a KSH önerőből meg tudott felelni, addig az 1990-es évtized végén olyan jelentős akcióval kapcsolatos kommunikációt, mint amilyen a népszámlálás, már csak egy erre a tevékenységre szakosodott céggel közösen lehetett végrehajtani. A KSH 1999 márciusában - ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás keretében - megbízott egy kommunikációs céget a 2001. évi népszámlálás kommunikációs feladatainak tervezésével és végrehajtásával. A KSH a megbízási szerződésben kikötötte, hogy a kommunikációs cégnek szorosan együtt kell működnie a népszámlálást előkészítő és lebonyolító Népszámlálási főosztállyal. A kommunikációs cég 1999. május elején részletes programot készített el, amely figyelembe vette a népszámlálás néhány, a kommunikációt is érintő - az elmúlt népszámlálásokétól eltérő - sajátosságát. Ezek: - a kérdőíven nem szerepelt az összeírandó személy neve; - öt évtized után először tettek fel kérdést a vallásra vonatkozóan; 149