NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja
dr. Lakatos Miklós: A NÉPSZÁMLÁLÁSOK KOMMUNIKÁCIÓJA 1 Összefoglaló A sikeres statisztikai adatgyűjtések fontos feltétele az adatszolgáltatók tájékoztatása az adatgyűjtések céljáról, az adatfelhasználás módjáról, az adatkezelés bizalmas jellegéről és biztonságáról. Legalább ilyen fontos, hogy bízzanak az adatgyűjtést elrendelő szervezetben, tudatában legyenek annak, hogy az adott szervezet szakmai felkészültsége, az adatokat megbízhatóan kezelni tudó képessége, és nem utolsósorban etikai hozzáállása olyan, hogy kiérdemli az adatszolgáltatók bizalmát. A statisztikai adatgyűjtésekhez nélkülözhetetlen bizalmat csak komoly, hatékony és jól szervezett kommunikációval lehet elérni. Különösen így van ez a népszámlálások esetében, amikor az ország teljes népessége beletartozik az adatszolgáltatói körbe. A korábbi népszámlálásoknál a kommunikáció módszerei, eszközei az adott kor technikai lehetőségeitől, az ország társadalmi-gazdasági fejlettségétől függtek. Magyarország hosszú ideig az agrártársadalmak közé tartozott, a lakosság döntő többsége a falvakban élt és mezőgazdasággal foglalkozott. A statisztikai jellegű adatgyűjtések régi tapasztalata, hogy a falusi lakosság összeírása - különösen akkor, ha a kérdések között nem szerepel vagyonnal kapcsolatos információ - sokkal könnyebb, mint a jóval tagoltabb, képzettebb és a hatóság iránt bizalmatlanabb városi népesség számbavétele. A városiasodás terjedése, ezzel együtt a társadalom tagoltságának szélesedése és a műveltségi szint emelkedése a kommunikációs módszerek és technikák állandó fejlesztését kívánja. Az 1870. és 1920. közötti népszámlálások kommunikációs rendszere, technikája az eltelt évek alatt alig változott, mindössze néhány hagyományos propagandaeszköz (pl. hatósági körlevelek, hirdetmények, egyházi apparátus részvétele) használatára szorítkozott, és főleg az összeírást közvetlenül megelőző, illetve az összeírás alatti időszakra koncentrált. A korszak ' Ez úton szeretném megköszönni a 2001. évi népszámlálás kommunikációjáért velem együtt felelős két munkatársamnak. Rózsa Gábornak és Szűcs Zoltánnak az értékes tanácsolat, észrevételeket, a szerkesztéshez nyújtott segítséget. 141
