NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

hivatali jelentései, módszertani összeállításai és a népszámlálások eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a korabeli kommunikációs módszerek és eszközök kellő eredményességgel szolgálták a népszámlálások sikeres végrehajtását. Az 1930-tól 1949-ig terjedő időszak népszámlálásainak kommunikációja már felhasználta a korszak új technikai lehetőségeit. A film, de főleg a rádió igénybevétele hasznosan egészítette ki a már bevált eszközöket, de a kommunikáció még főleg hagyományos eszközök igénybevételével történt. A következő négy évtizedben a népszámlálások kommunikációs tevékenysége - főleg a televízió adata lehetőségek kiaknázásával - mind erőteljesebbé vált. Mivel ekkor a népszámlálásokat végrehajtása konszolidált körülmények között zajlott és a sajtó is központilag irányított volt, könnyebben érvényesülhetett a viszonylag egyszerű, egységes kommunikációs stratégia. Az 1990. évi népszámlálás előkészítésekor és végrehajtásakor - a politikai változások és a felszínre került társadalmi feszültségek következtében - a kommunikációs tevékenység különösen fontos volt. E népszámlálás kommunikációját az elbizonytalanodott államapparátus és a helyét kereső nyomtatott és elektronikus sajtó igénybevételével kellett végrehajtani. Emellett a népszámlálás végrehajtásában is bizonytalanságok jelentkeztek, a végső döntések - az előző népszámlálásokhoz képest - későn születtek meg, és ez kihatott a kommunikációs tevékenységre is. A központi kommunikáció - a sok évtizedes hagyományt követve - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének sajtótájékoztatójával indult, amit a megyei és helyi tájékoztatás és a falragaszok kihelyezése követett. A 2001. évi népszámlálást a korábbiaktól eltérő társadalmi-gazdasági körülmények között, új technikai, informatikai és kommunikációs eszközök igénybevételével kellett megszervezni és előkészíteni. A rendszerváltozást követően a magyar társadalmi és gazdasági életben alapvető változások történtek. Ez és az Európai Unióhoz való közelgő csatlakozás olyan statisztikai adatok gyűjtését követelte meg, amelyek hűen tükrözik az ország ezredforduló körüli népesedési és lakásviszonyait. Magyarországon az 1990-es évtizedben kialakultak a jogállamiság intézményei, szabaddá vált a sajtó, megváltozott a polgároknak az államhoz való viszonya, erősödött az állampolgári öntudat. A lakosság többségénél számít, hogy az állam milyen kötelezettséggel terheli őket, személyes adataik megfelelő törvényes védelmet élveznek-e, befizetett adójukat az 142