NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Dömők Zsuzsanna - Pachmann Zsuzsanna: A népszámlálási adatok múltbeli és jelenkori feldolgozása

felől pedig korábban soha nem tapasztalt módon megnövelte a felvett adatok kombinációs le­hetőségétjelentősen lerövidítve a feldolgozás idejét. A számítógép belépése a népszámlálás technológiai rendszerébe az előkészítő munká­latoktól kezdve, a kérdőív szerkesztésén, a kódolási rendszer kialakításán és a táblaszerkeszté­sen keresztül az egész népszámlálási rendszert jó irányba befolyásolta, szervezettebbé vált a munkafolyamat és fegyelmezőleg hatott a népszámlálás felvételi rendszerének tervezéséhez is. Az 1970. évi népszámlálás egyéni személyi kérdőíveket alkalmazott és ezeket lakáson­ként kitöltött lakás-összeíróívekben foglalta össze. 1970-ig valamennyi népszámlálás a jelenle­vő népességet dolgozta fel. 1970-ben a jelenlevő népesség száma mellett már megtalálhatjuk az állandó és a lakónépesség számának községenkénti feldolgozását is (e megkülönböztetést az állandó és ideiglenes lakcímek létezése teszi szükségessé). A magyarországi népszámlálások történetében első ízben került sor reprezentatív felvételre, ami mind az összeírás, mind a feldol­gozás esetében költség-megtakarítást eredményezett. A speciális igényeket kielégítő adatokat a lakosság 25 százalékától kérdezték. Az elektronikus számítógép adta előnyöket felhasználva határozták meg, hogy minden ismérvet csak egyszer - a leginkább megfelelő szinten - vegye­nek figyelembe. Csak elemi szintű adatokat kódolhattak, és a sok hibalehetőséget tartalmazó többszörös kódolások helyett inkább a hierarchia egyes szintjei közötti kapcsolatot biztosító, azonosító kódokat alkalmazták. Lehetővé vált, hogy a háztartás és család fogalmainak, valamint az épületek adatainak összeállítása ne manuálisan, hanem számítógéppel történjen. Az adatok rögzítése lyukkártyára történt, a számlálóval felszerelt szortereken teljességellenőrzést végeztek, azaz ellenőrizték, hogy ugyanannyi lyukkártyával rendelkezik a számlálókörzet, mint ahány személy vagy lakás tartozik hozzá. Az automatikus hibajavítás már ICL 1904/F típusú számító­gépen történt, az adathordozó mágnesszalag volt. Első ízben kerültek közlésre a legkisebb nép­számlálási egységek, a számlálókörzetek adatai. A közléssel kapcsolatban a leglényegesebb technológiai újítás a fényképezésre alkalmas tükörlapok előállítása volt, ami közvetlenül mág­nesszalagról készült, ezzel a módszerrel a nyomdai munkálatokat ki lehetett iktatni. A magyar népszámlálások gyakorlatában először 1980-ban decentralizáltan, a megyei népszámlálási irodák gyűjtötték be és ellenőrizték az összeírás anyagát, itt hajtották végre a gépi feldolgozásra történő előkészítést, a kódolást is. A gépi adatfeldolgozás első fázisa (adatrögzí­tés, adatfelvitel és teljességellenőrzés) is decentralizáltan került végrehajtásra a KSH Számitás­91

Next

/
Thumbnails
Contents