NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Dömők Zsuzsanna - Pachmann Zsuzsanna: A népszámlálási adatok múltbeli és jelenkori feldolgozása

technikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) 14 megyei számítóközpontjában. Az elsődleges gépi adathordozó a lyukkártya volt, kb. 10%-ban jutott kapacitás mágnesszalag-rögzítésre. Minden megyére külön-külön törzsállomány készült, amely tartalmazta a megyéhez tartozó összes települést és azok számlálókörzeteit. Ezek alapján automatikusan ellenőrizhetővé vált, hogy csak a törzsállományban szereplő területi azonosítóhoz tartozó rekordok kerüljenek fel a mágnesszalagra. A gépi feldolgozás előkészítői munkálatai már 1976-ban elkezdődtek, a cél az volt, hogy az átfutási idő rövidebb, a költségráfordítás pedig kisebb legyen, mint 1970-ben volt. Az 1978. januári próbaszámlálás biztosította, hogy 1980-ig elkészültek a leellenőrzött és véglegesített programok, a programrendszerek teljes dokumentációi. Az automatikus hibajavítást a KSH Számítóközpontban centralizáltan, a feladatra orientált és a magyar sajátosságokra kifejlesztett AERO programrendszer segítségével hajtották végre IBM 370/155 és 138 típusú számítógépeken. A feldolgozás táblázási szakaszára a nemzetközi statisztikai közösségben rendelkezésre álló, népszámlálási célokra kifejlesztett TAB68 programrendszert használták. A kiadványok szerkesztésére, a mátrixok és az oldalszövegek párosítására, az íráskép vezérlésére és kiírására a Számítóközpont saját tervezésű, paraméterezhető programokat készített. A közlési táblák először a kijelölt legkisebb területi egységek szerint készültek el. A magasabb szintű területi egységekre vonatkozó adatokat pedig a legkisebb területi egységeinek adatainak településre, megyére történő aggregálásával állították elő, ezzel is gyorsítva a feldolgozás folyamatát. így vált lehetővé, hogy az utolsónak befejezett megyei közlést közvetlenül követte az országos közlés. Minden megyéről két kötet jelent meg. Az első kötet tartalmazta a megyék adatait. Közölte a részletes demográfiai, foglalkozási, háztartás- és családadatokat, valamint a lakásösszeírás eredményeit. Összefoglaló közlési formában, 1930-tól adatsorokat is tartalmazott. Az egyes megyék második kötete a főbb demográfiai, foglalkozási, háztartás-és család-, valamint lakásadatokat településenként, számlálókörzetsorosan publikálta. Ezen kötetek felhasználói egyes szakterületek kutatói, tervező szakemberei. A kiadványsorozat speciális témakötetekkel egészült ki, melyek kiadását az adatfelhasználók igényei tették indokolttá. 92